Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Ádám András - Dr. Dömösi Pál: Kalmár László
fizikai szemle AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT LAPJA Alapította Eötvös Loránd 1891-ben Mathematlkal is Physlkal Lapok néven XX. évfolyam__________________________________5. sióm______________________________ 1970. május A KIBERNETIKÁRÓL A kibernetikáról nők zavaros fogalom van elterjedve. Ezzel a dolgozattal szeretnék hozzájárulni a fogalmak tisztázásához. A kibernetika kialakulóéit in tárgya Az ember mindig szerette alkotásait saját magához hasonlítani: így beszélünk az asztal, aszók lábáról, a kancsó füléről, a palack nyakáról stb. Ez a törekvés, amely talán a gyermek megszemélyesítő hajlamán alapul, természetszerűleg érvényesült akkor is, amikor az ember gépeket kezdett létrehozni: a gépek és az ember közötti analógiát hamar felfedezte. Plauzabilis, hogy van ilyen analógia, hiszen a gép az ember helyett végez munkát, ennélfogva valami hasonlatosságának kell lennie az emberhez. A kibernetika mint tudomány azonban akkor született meg, amikor néhány tudós rájött arra, hogy itt nemcsak felületes analógiáról van szó, hanem közös objektív törvényszerűségekről is, amelyek a lényegesen eltérő viszonyok, a különböző mozgásforma ellenére is érvényesülnek. \ kibernetika szülőhazája az Amerikai Egyesült Államok. Születésének ideje a második világháború legfenyegetőbb várható jelenségei, a légitámadások elhárítására megoldást kereső kutatásokkal esik egybe. Az első világháború idején a légvédelem szinte ugyanolyan módszerekkel dolgozott, mint a vadász, amikor pl. vadlibára lő. Nem oda céloz, ahol a vadlibát látja, hanem „előretartással” céloz, tehát megbecsüli a vadliba távolságát és sebességét és oda igyekszik célozni, ahová a vadliba crni fog. amikor a lövedék is odaér, hogy eltalálja. Igaz, hogy az első világháború vcgéll, s az azt követő időben kialakultak már az önműködő ■A dolgozat u Tudományos Ismeretterjesztő Tái-sulat Fiz.ikai, Kémiai. Matematikai Választmánya által rendezett kibernetikai előadássorozat IUü7. XII. 7-1.-11 tartott bevezető előadásának rövidített, változatú. Kalmár László J. A. T. E. Kibernetikai Laboratóriuma. Szeged légvédelmi ütegek, de ezek csak abban különböztek a vadásztól, hogy a célzáshoz szükséges becslést számításokkal pótolták. Beépített pzámítóberendezés számította ki és önműködően állította be a lőelemeket. Azonban az alapelv ugyanaz maradt: annak a feltételezése, hogy a lelövendő objektum, pl. az ellenséges bombázó, ugyanazzal a sebességgel, ugyanabban az irányban halad tovább, mint addig, tehát egyenesvonalú egyenletes mozgást végez addigi sebességével (ún. lineáris extrapoláció). Ezt a feltételezést el lehetett fogadni addig, amíg a repülőgép sebessége elhanyagolható volt a lövedék sebességéhez képest. A nagysebességű repülőgépek megjelenése azonban új helyzet elé állította a légvédelmet. Az a feltételezés, hogy a nagysebességű bombázók is egyenesen törnek céljukra és egyenletes mozgást végeznek maximális sebességükkel, hogy minél kevesebbet tartózkodjanak az ellenséges zónában, csak addig igaz, míg az első lövedék nem robban a repülőgép közelében. Ezután a pilóta manőverezni kezd, fékez, görbevonalú pályára tér, hogy elkerülje a légvédelmi tüzet. Ezt a tevékenységét a rádiólokátor (népszerű nevén radar) jelzi. Rádióhullámokat bocsát ki az ellenséges objektum felé és összehasonlítja a kibocsátott és visszavert hullámokat, ebből lehet következtetni az objektum helyére, sebességére, gyorsulására. Kérdés, hogyan használja fel ezeket az információkat a légvédelmi automata üteg, hogy a következő lövedék már maximális valószínűséggel találjon ? Első pillanatban ez lehetetlennek tűnik, hiszen a pilótának szabad akarata van s így nem lehet tudni, hogyan változtatja sebességének nagyságát és irányát. Azonban figyelembe lehet venni azt, hogy 1. a pilóta idegrendszerének reakcióideje véges, és ez meghatározza, hogy egy ingerre milyen késéssel tud reagálni, 2. harci helyzetben a pilóta nem ura idegrendszerének, hanem nagymértékben befolyásolják ténykedését a kiképzés alatt begyakorolt mozdulatok. 129 8. ábra Kalmár László kibernetikát népszerűsítő írása [A. 94]
