Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pénzes István - Dr. Gruzl Ferencné: Gruzl Ferenc

A magyar molnáriskola létrehozása évtizedeken át molnárságunk egyik legfőbb törekvése volt. Gruzl Ferenc 1947-ben egyike azoknak, akik a Magyar Molnár Iskolát létrehozták.

Schmidt József (1874—1934) kezdeményezésével Gruzl Ferenc egyike azoknak, akik 1932-ben megalakították a molnárság tudományos egyesületét, a Magyar Molnár Céhet. Itt a „céh” az együvétartozás gondolatát igyekezett kifejezni. Később, a nehéz idők után, 1945-ben — közóhajra — ennek az egyesületnek lett az elnöke. S az maradt akkor is, amikor az egyesületet 1947-ben Malomipari Tudományos Társasággá alakították.

Gruzl Ferenc méltó utóda volt nagynevű elődjének, Hankóczy Jenőnek. A gondjaira bízott intézményt nemhogy szinten tartotta, hanem tovább fejlesztette. Az ő irányítása alatt lett valóban intézet, a magyar malom- és sütőipar tudományos bázisa. Akár az intézet újrateremtőjének is tekinthetjük. Gondoljunk csak arra, hogy 1944 későőszén, bátor szembehelyezkedéssel, nem teljesítette a Nyugatra telepítés parancsát. S Budapesten még dörögtek a fegyverek, amikor ő már az intézet munkájának újrakezdésén fáradozott.

Nemes emberi tulajdonságai jó néhányszor megnyilvánultak. Az ostrom idején menekülnie kellett, mert segítő kezet nyújtott az üldözötteknek. Segítette az intézete munkatársait is. Néhány példa erre. Hogy Rajkai Pál szeletelőgépe és szeleteléses őrlése sikerre emelkedjék, az egész intézményével támogatta. Hasonlót tett Gruzl Ferenc Oplatka Györgyné esetében is, aki a hermetikusan elzárható silókkal foglalkozott stb.

Az előző érdemek mellett kétségtelen Dr. Gruzl Ferenc tudományos és elméleti eredményeinek népgazdasági jelentősége. Közismert, hogy a második világháború eseményei mennyire megviselték hazánk növénynemesítését és szervezett vetőmagellátását. A földreform során az összes magánkézben lévő növénynemesítő és -szaporító gazdaságot felosztották, mert ezek nagy- és középbirtokok voltak. Az új gazdáknak sem gépük, sem tapasztalatuk nem volt ahhoz, hogy a vetőmag-nemesítő munkába azonnal bekapcsolódjanak. A valamelyest is kielégítő vetőmagellátás nagy nehézségekbe ütközött. Éppen Gruzl kezdeményezésére, már 1948. augusztusában, a megyeszékhelyeken mezőgazdasági osztályokat szerveztek, ideiglenes, kihelyezett búza- és lisztvizsgáló laboratóriumokat állítottak fel. A laboránsokat — Gruzl Ferenc vezetésével — az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Intézetben képezték ki. A laboratóriumok berendezéseit is az Intézet adta. Aratás, majd cséplés után a gazdáknak mintát kellett beküldeniök a kihelyezett laboratóriumokba, ahol legfőképpen a Gruzl-féle Laborográffal igen gyorsan meghatározták a minta belső tulajdonságait (és azt, hogy érdemes-e továbbtermesztésre). így hozta létre az Intézet — az államilag ellenőrzött vetőmagtermesztés megszerzéséig — a tudomány és gyakorlat kapcsolatát.

összegezve, mindezek tették Gruzl Ferencet érdemessé és méltóvá arra, hogy a nevét együtt emlegethetjük Pékár, Kosutány, Lieber mann és Hankóczy immár klasszikusnak tekinthető alkotógárdájáéval.

670