Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Pekár Zsuzsa - Pénzes István: Pekár Imre

7. táblázat

Különböző búzaféleségek hamutartalmai az 1870-es évek végén

A vizsgáló neve

Búzafaj

Kísérletszám

100 súlyrész teljesen szárított búzában lévő hamu [%]

legkisebb

legnagyobb

közép

Say Mór

magyar búza

15

1,47

2,14

1,91

Lengyel Béla

magyar búza

5

1,60

2,18

1,85

Horsford

különféle égaljú országok búzája

56

1,70

3,13

2,41

Ritthausen (Dr. Pott)

acélos búza

3

2,03

2,29

2,18

Ritthausen (Dr. Pott)

fehér, lágy, lisztes búza

4

1,80

2,11

1,94

Bonssingault

francia búza

átlag

1,60

1,70

1,65

8. táblázat

A Pesti József hengermalom 1869-ben gyártott lisztjeinek hamutartalmai

Órleményfaj ta

Víztartalom

[%]

Hamutartalom

[%]

Keményítőtartalom

[%]

A nedves sikér

mennyisége

[%]

Gríz

A

11,05

0,39

69,98

_

Gríz

B

11,54

0,38

69,53

—

Liszt

0

10,07

0,38

72,14

33,6

Liszt

1

10,61

0,41

71,01

34,1

Liszt

2

10,49

0,45

69,86

35,0

Liszt

3

10,14

0,48

68,38

36,1

Liszt

4

10,42

0,58

67,30

37,1

Liszt

5

10,54

0,61

67,17

38,9

Liszt

6

10,74

0,76

65,63

40,2

Liszt

7

10,67

1,17

61,77

43,1

Liszt

8

9,52

1,54

61,03

42,9

Finom korpa

9

10,69

5,24

45,83

—

Durva korpa

10

11,15

5,68

41,45

—

Hulladék

11

9,23

2,64

—

—

A búza, melyből

a lisztet őrölték

10,51

1,50

65,40

Pékár laboratóriumi vizsgálatai

Előrebocsátjuk: ebben az alfejezetben a pekározást adott és gyakorolt módszernek tekintjük. Éppen ezért oly vizsgálati módszereket veszünk számba, amelyeket az előzőn túlmenően Pékár alakított ki, hogy véleményt alkothasson a búza- és lisztmintáiról. E vizsgálati módszerek kevésbé ismertek a szakmai közvélemény előtt. Pedig, mint látni fogjuk, érdemesek arra, hogy számontartsuk őket, mert előzményei és fontos mozzanatai a későbbi magyar lisztvizsgáló műszerek „történelmi hátterének”.

584