Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Kozák Imre: Sályi István
ziai mérések kezdődtek, április 12-én transzformátorkáz építése kezdődött és május 2-án a földmunkák megkezdésével beindult a tényleges építkezés. Az új miskolci egyetem felépítése, szervezeti és működési rendjének kialakítása, a színvonalas oktató-nevelő- és kutatómunka feltételeinek biztosítása azonban korántsem volt egyszerű, előzetes tervek szerint végrehajtható, rövid idő alatt teljesíthető feladat. Nem volna érthető és világos Sályi István rektor és munkatársai 50-es évekre eső feladatainak és erőfeszítéseinek jelentős része, ha nem ismernénk az ország műszaki felsőoktatásának szervezetében 1948-ban megkezdődött változásokat és az ezekhez kapcsolódó, a miskolci egyetemet érintő problémákat. Már szó volt róla, hogy 1948-ban megkezdte működését az 1947-ben létesített Állami Műszaki Főiskola (1). Az Állami Műszaki Főiskolából, miután hivatását teljesítette, 1951-ben kialakult az akkori műszaki egyetemek esti -és levelező tagozatán folyó képzés. Mivel az Állami Műszaki Főiskolán nyert szakmérnöki oklevél nem volt egyenrangú az egyetemi oklevéllel, az ott végzettek lehetőséget kaptak egy további másféléves, egyetemi karon szervezett tanfolyamra, amelynek sikeres elvégzése után (diplomaterv-készítés, zárószigorlat letétele) műszaki egyetemi oklevelet kaptak. Az egyik ilyen tanfolyamon Sályi professzor is tartott előadásokat a Mechanika tantárgyból. A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1934-ben létrehozott szervezete, amely akkor — más szakterületek mellett — az egész magyar műszaki felsőoktatást egyetlen intézménybe integrálta, a 40-es évek végén hozott szervezeti intézkedések következtében elveszítette létjogosultságát. Ugyanis Sopronban működő Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának Erdőmérnöki Osztálya Erdőmérnöki Főiskola néven önállósodott, míg Bánya és Kohómérnöki Osztálya a Miskolcon létesített Nehézipari Műszaki Egyetem keretében kezdett tovább működni. Kivált a Mezőgazdasági Osztály és az Állatorvosi Osztály is, és a Közgazdasági Kar helyett létrehívták a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet. Végül is a hajdan volt Műegyetem az 1949. évi 15. sz. törvényerejű rendelet intézkedése után mint „Budapesti Műszaki Egyetem’' működött tovább 6 karral. Meg kell még jegyezni, hogy 1949-cel kezdődően — 1951-ben önálló egyetemmé történt átszervezéséig — két tanéven át a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetéhez tartozott a Veszprémben működő Nehézvegyipari Kar is. A Nehézipari Műszaki Egyetemet létesítő 1949. évi XXIII. törvény így kezdődik: „1- §■ A felsőfokú műszaki szakképzés fokozása céljából Miskolcon Nehézipari Műszaki Egyetemet (továbbiakban Egyetemet) kell létesíteni. 413
