Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László
nyugatra „menteni”. Az ezzel foglalkozó november 28-i rektori tanácsülésen Verebély tiltakozott a kitelepítés ellen és végül sikerült elérnie, hogy a tanszék és a nagyfeszültségű laboratórium berendezései helyükön maradtak. Egyedül a Svájcból éppen megérkezett, de még ki sem csomagolt új hidegkatódos oszcillográfot szállították el, ami Zsámbék közelében a felelőtlen rongálás következtében gyakorlatilag teljesen elpusztult. Budapest felszabadulása után Verebély, mihelyt tehette, a pesti oldalon levő lakásáról csónakkal átment a Műegyetemre. A nagyfeszültségű laboratórium értékes készülékei nem szenvedtek sérülést, csak az ablakok törtek be. Az egyetem ennél sokkal vigasztalanabb képet mutatott. A belövésektől elpusztult díszterem romjai közül ekkor vette föl azt a márvány angyalfejet, ami később síremlékére került (11. ábra). A központi épületben a romok között ágyúk álltak, az alagsorban az éhségtől elhullott lovak hevertek, a kémiai nagy előadóterem bombatalálatot kapott. Verebély felismerte, hogy az őrizetlenül maradt egyetemen a szabadon bejáró emberek még a harci cselekményeknél is nagyobb 11. ábra Verebély László és felesége síremléke a budapesti Farkasréti temetőben 14 Műszaki nagyjaink VI. 209
