Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Dr. Horváth Tibor - Góhér Mihály: Verebély László

kárt okozhatnak, megkereste Zamercev tábornokot, Budapest városparancsnokát, aki szovjet katonai őrséget adott az egyetemhez. Mivel Misángyi rektor nyugatra távozott és március végéig sem tért haza, az egyetemi tanács a rektori széket betöltetlennek nyilvánította, majd 1945. április 14-én Verebély Lászlót választotta rektorrá, amit a kormány is jóváhagyott. Az egyetemi előadások egyébként egy március végén tartott közgyűlés után, amelyen a hallgatók is részt vettek, április elején megkezdődtek. Az egyetemen tehát a háború következtében egyetlen félév sem maradt ki, amiben jelentős szerepe volt Verebély gyors és határozott fellépésének és a nehéz helyzeteken úrrá levő tettrekészségének.

A háborús tanévet követő tanévben pro rektorként tovább működött az egyetem helyreállításának irányításában, azután viszont minden energiáját tankönyveinek írására fordította. Villamos Erőátvitel című négykötetes művének első kiadása a Mérnöki Továbbképző Intézet gondozásában 1946 és 1950 között jelent meg. Mindegyik kötet önálló témakört tárgyal a következők szerint :

I. Gyakorlati elektrosztatika. A villamos erőterek számításával, a szigetelőanyagok jellemző tulajdonságaival és felhasználásával, a nagyfeszültségű laboratóriumi berendezésekkel és méréstechnikával foglalkozik.

II. Elosztóvezetékek és távvezetékek. Az egyszerű elosztóvezetékek és hálózatok méretezésével, a nagyfeszültségű vezetékek villamos jellemzőinek számításával és üzemi viszonyaival, valamint a szomszédos vezetékeken okozott hatásával foglalkozik. A váltakozóáramok komplex tárgyalásmódját és a szimmetrikus összetevők módszerét csak függelékben foglalja össze.

III. Kábelek és szabadvezetékek. A szabadvezetékek sodronyainak mechanikai méretezésével, a belógás számításával, a tartószerkezetek méretezésével és a vezetéképítés technológiájával, valamint a nagyfeszültségű kábelek szerkezetével, gyártásával és a kábelszerelvényekkel, továbbá kábelvonalak fektetésével foglalkozik.

IV. Kapcsoló- és védőberendezések, túláramok, túlfeszültségek. A kapcsolókészülékek szerkezetével, a villamos ív oltásával, a relékkel és a különböző berendezések re lé védelmé vei, a zárlatszámítással, a zárlati igénybevételekkel, a villám és a légköri túlfeszültségek keletkezésével, valamint a túlfeszültség-levezetőkkel és a vándorhullámokkal foglalkozik.

Ezekben a tankönyvekben előadásainak anyagát foglalta össze, felhasználva a Bánhidai Erőmű és a távvezeték építésében szerzett saját tapasztalatait, valamint a nemzetközi kapcsolatai révén elérhető széles körű szakirodalmat. Könyvei inkább a gyakorlat oldaláról közelítik meg a témát, mindig arra törekedve, hogy közvetlenül is fölhasználható eredményeket adjanak. Az első kiadás után az egyes köteteket külön is megjelentették, ezért különböző számú átdolgozott kiadásuk készült, különböző kiadók gondozásában. A II. kötetet Pozsonyban szlovák nyelven is kiadták. A közvetlen gyakorlati módszerek mi-210