Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)
Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)
falazás már gazdaságos. Az így meghatározott gazdaságos üzemidő két falazás között sokkal rövidebb a szokásosnál. Erről szól az Acta Tecbnicá-ban 1962- ben (33. k. 3—4. sz.) megjelent tanulmányom „The Influence of Cooling Blast Eurnace Walls on the Price of Pig Iron” címen [43]. Ez a tanulmány megadja, mikor gazdaságos leállítani egy kohót átfalazásra. Ezért a tanulmányomért nagyon jóleső elismerést kaptam. Amikor azt mondtam Péter fiamnak, hogy büszke vagyok arra, hogy 80 éves koromban ezt meg tudtam írni, azt felelte: „Édesapám, lehetnél akármilyen fiatal, akkor is büszke lehetnél rá.” Egy további, de korábbi tanulmányom [33] azt vizsgálta, hogy hőhasznosítás mikor gazdaságos, „Die in Rechnung zu stellenden Selbstkosten der Arbeit geleisteten Abwärme” címen (Sóváry Emil társszerzővel, a belgrádi W'orld Power Conference-n, 1957-ben). Ez hivatkozik többek között az 1950-ben, a Magyar Energiagazdaságban „A hő gazdasági értéke” c. tanulmányomra [25], és abból indul ki, hogy együttes bő- és villamosenergia-termelésnél a költségeket és az eladási árat úgy kell megosztani az eladott villamos energia és a szállított bő között, hogy az az ország gazdaságának a legnagyobb hasznot biztosítsa. A vizsgálat eredménye az, hogy együttes hő- és energiatermelésnél a megtakarítás, ami a külön bő- és külön energiatermeléssel szemben jelentkezik, a hőtermelés javára írandó, tehát csökkenti a bő árát. Ez megfelel annak az elvnek, hogy a hő annyit ér, amennyi energiát lehetne avval termelni, kihasználva a hőmérsékletesést a környezet hőmérsékletéig. A tanulmány igazolja, hogy ez a számítási mód népgazdasági szempontból is a legkedvezőbb eredményt biztosítja. Egy következő témacsoport, amivel foglalkoztam: földgáz-távvezetékekből energia visszanyerése. Ez kihasználja azt a tényt, hogy nagyobb nyomáson azonos gázmennyiség kisebb nyomáseséssel továbbítható. Ha tehát a vezeték elején növeljük a nyomást azon túl, mint amennyi a gázszállítást biztosítaná, és a vezeték végén a nyomásfelesleget munkatermelésre hasznosítjuk, akkor evvel rendkívüli olcsó energiát nyerünk, megnyerjük a különben súrlódási ellenállás legyőzésére elhasznált munkatöbbletet. Emellett a nagyobb nyomásra feltöltött vezetékben lévő nagyobb gázmennyiség a fogyasztás ingadozásai kiegyenlítésére alkalmas. A földgáz-távvezeték javasolt megoldása energiarekupációval, amelyet 1960-ban Madridban az Energia Világkonferencia ülésén ismertettem „Means of Improving the Economy and Safety of Long-Distance Gas Pipe-Lines” címen [40], érdeklődést váltott ki a Gaz de Erance-nál. Tőlük kapott adatok alapján előzetes tervet dolgoztam ki a Lacq—Paris közötti távvezetékkel kapcsolatos hálózatra. A külföldi értékesítés intézését átvette a KOMPLEX Nagyberendezések Export-Import Vállalata. Magyarország is foglalkozott a kérdéssel a Hajdúszoboszló—Szolnok—Budapest közötti távvezetékkel kapcsolatban. Túl kicsinek találták a magyarországi lehetőségeket, és nem építették meg. A 164
