Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 6. Matematikusok, az oktatás, a gépészet és a villamos vontatás alkotói, kiváló lisztvegyészek (Budapest, 1986)

Fonó Albert: Életem és működésem (Önvallomás egy gazdag életpályáról)

1913-ban az Ogulin Országhatárszéli Vasút építésénél vettem részt mint gépészeti tervező és tanácsadó. A vasút a karszton haladt át nehéz, hegyes terepen. A sinac—vrhovinei alagútépítéshez lakott vidéktől messze gondos­kodni kellett sűrített levegőről pneumatikus fúráshoz, villamos világításról és alagútszellőzésről, amely utóbbi teljesítőképességét robbantás után a le­hetőség határáig fokozni kellett. Szívógázmotoros erőművet építettünk. Az erdőben kitermelt fából faszenet égetve, faszéngáz-generátorok táplálták a gáz­motorokat. A gépházban szemben álltak a motorok a szíjjal hajtott légsűrí­tőkkel, és tartalék gyanánt egy tartalék gépcsoporton kívül egy közbenső tengely szolgált, amely bármely motorról bármely légsűrítőre át vihette a haj­tást, megfelelő szíjcsere után. Az alagútszellőzésre sorba kapcsoltam két ven­tilátort. Az egyik állandóan működött, a másik robbantás után. A kettő együtt győzte le a beálló nagyobb levegőszállításnak megfelelő áramlási el­lenállást. Ezáltal az állandóan járó ventilátor is megnövelt teljesítménnyel dolgozott, míg ha a második ventilátort párhuzamosan kapcsoltuk volna, akkor a megnövekedett ellenállás következtében lecsökkent volna ennek a teljesítménye. A szívógázmotorok átvételi kísérleténél a kikötött egyenlőtlenségi fok ellen­őrzésére a velünk volt gépkocsi motorjának a gyújtóberendezését használtam fel. A kocsimotornak kettős gyújtása volt. Az egyiket meghagytam, hogy a motor üressen fusson, a másik gyújtás áramkörét arra használtam fel, hogy egyenlő időközökben üttessek át szikrát á gázmotor megtisztított és petró­leumégő lángjával bekormozott lendítőkereke kerülete és avval szembe állí­tott csúcs között. Az átütés helyén a korom kiégett és fémes, tiszta pontot mutatott. Az egymás után következő pontok közötti távolságok változása adta meg a sebességváltozást egy fordulat mentén. A szikrázó csúcsot fokoza­tosan eltolva spirál mentén több egymást követő fordulat adatát vettem fel. (Ezt az eljárást közölte a Z.—VDI 1915-ben [6].) A vasútépítés hadifontosságú volt, a háború alatt folyt, és a háború miatt robbantóanyagot nem lehetett kapni. Folyékony levegő és korom keverékkel pótolták a dinamitot jó sikerrel. A korommal megtöltött patronokat folyékony levegőben áztatva készítették elő. Az első próbánál avval játszottunk, hogy friss virágot, szép rózsát is, betettünk a folyékony levegőbe, és onnan kiemelve elejtettük, és az úgy tört darabokra, mintha üvegből lett volna. Aranyosmarót határában József főherceg kistapolcsányi uradalma területén volt Fenyőkosztolányban egy régóta felhagyott szénbánya. A háborús szén­hiány hatására a szénbányában érdekeltek arra gondoltak, hogy ezt a bányát ismét üzembe kellene helyezni. 1918-ban hozzám fordult egy szakmabeli ügy­nök, hogy foglalkozzam vele díjazás nélkül, hogy csak a haszonból kapjak részt, mint a létesítendő vállalat résztulajdonosa. Az ügynök ajánlatára fel­vettem egy kereskedelmi alkalmazottat mint könyvelőt. Összehoztak egy alkal­mi vállalkozást, amelynek tőkései voltak két losonci zománcárugyár, Stemlicht és Rakottyai, később a wieni Montana A. G., és én adtam pénzt a vállalatba. 126

Next

/
Oldalképek
Tartalom