Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Dischka Győző - Dr. Zorkóczy Béla: Rejtő Sándor

Az elméleti technológia és anyagvizsgá­lat úttörő kutatója és alkotója I. Rejtő Sándor pályafutása Rejtő Sándor 1853. augusztus 21-én született Kassán a szepességi Haltenber­­ger családból. Atyja kassai és eperjesi szövőgyárakban dolgozott mint üzem­vezető. Fia tőle nyerte a textiliparra vonatkozó első ismereteket, melyek mara­dandó érdeklődést ébresztettek benne nemcsak a textil, hanem általánosságban az ipari termelés iránt. Ez indította arra, hogy az anyai ösztönzésre Vácott megkezdett szemináriumi tanulmányait abbahagyja és Rudolf nevű bátyjához költözzék Eperjesre, ahol a középiskola befejezéséhez szükséges pénzt házi­­tanítói munkával szerezte meg. Szorgalmas tanuló volt, emellett szívesen olvasta atyja műszaki könyveit, nyári szünidőben pedig — atyja irányítása mellett — üzemi munkát végzett. Érettségi után Budapestre költözött, ahol a József-Műegyetemen folytatta tanulmányait. A Műegyetem akkor kapott korszerű szervezetet és nyerte vissza a — most már szakosított — mérnöki oklevelek kiadásának jogát is. Az első gépészmérnöki oklevelet éppen Rejtő Sándor* kapta 1877-ben. Állami szolgálatba lépett, megnősült. Hivatalos kiküldetésben feleségével együtt 2 évre külföldre ment, ahol egyetemek, üzemek, iparigazgatási intéz­mények látogatásával bővítette műszaki ismereteit. Visszatérése után a Baross Gábor kereskedelmi miniszter által felállított iparfelügyelőséghez kapott beosztást. Ennek az intézménynek megszervezői Szterényi Sándor, Péterffy Ödön és Rejtő Sándor voltak, ők hárman nemcsak az ipari üzemek közérdekű ellenőrzését szervezték meg, hanem az állami segé­lyezéssel való iparfejlesztés rendszerét és módozatait is kidolgozták. Ebben a munkában Rejtő külföldön szerzett tapasztalatai hathatós segítséget nyúj­tottak. E munkakörből kifolyólag Rejtőnek bő alkalma nyílott, hogy megis­merje a különböző termelő üzemek technológiai eljárásának fejlesztésével kap­csolatos műszaki és gazdasági problémákat. * R. S. egyetemi tanulmányai idején magyarosította nevét Haltenbergerről Rejtőre. 263 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom