Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő
lat prosperálása érdekében a vezetőtől megkívánnak. Megvolt benne az iniciatíva, a szakismeret, az előrelátás és a felelősség tudatán alapuló lelkiismeretes kötelességérzet. Tekintélyt biztosított neki szellemi és testi munkatársai szemében etikai értéke, szellemi fölénye, melyet tudományos képzettsége, értékes tapasztalatainak bősége, műveltsége és törekvéseinek nemessége kölcsönöztek neki. Ö nem volt a félelmetes, szigorú, rideg főnök, akitől rettegtek alkalmazottai, mert ő elnéző és nagylelkű lehetett mások gyöngédségével szemben anélkül, hogy jóságát gyöngeségnek minősítették és kihasználták volna. Igazságos ember volt. A hazugság különben se mérnöki vonás. A természettudományi alapon való nevelés és a mérnöki tevékenység az igazság talaján áll, és az igazság szellemében neveli a mérnököt. Hiszen a természetben nincs hazugság. A mérnöki tevékenységben, az alkotásban pedig a hazugság csak addig állhat meg, míg a terv meg nem valósul, amíg a tervező eszméi lekerülnek a türelmes papírról, és a szerkezeti anyagokból öltenek alakot a kitűzött cél elérésére. Ekkor kiderül az igazság. Ekkor már könnyű a bírálat: elérték-e a kitűzött célt, megvalósult-e az alkotással a remény, melyet tervezői hirdettek. És talán éppen a bírálatnak ez a könnyűsége okozza, hogy annyi laikus érzi magát technikusnak, amíg csak bírálni kell. Cserháti Jenőben a technikus természetes igazságszeretete fokozottan volt kifejlődve...” Bállá Pál megemlékezéséből viszont e tevékenységről a következők olvashatók [6]: ,,Mikor a ...villamos osztály vezetője lett, tehetségét ismét új téren kellett, érvényesítenie, de részben értékesíthette a vasúti üzemben szerzett tapasztalatait, mikor a gyár az elektromos vontatásnak a nagyvasutak forgalmában való alkalmazását tanulmányozta. E vontatás előnyeiről annyira meg volt győződve, hogy mind itthon, mind a külföldön, előadásokban és szaklapokban közzéadott cikkelyekben igyekezett annak teret hódítani.” A gyárvezetés, az új gyár beruházása mellett szakirodalmi munkája emelkedik ki, amint arra az előbbi Straub- és Balla-idézet is rámutatott [6], [21]. Az agitáció érdekében, továbbá a Valtellina-vasút villamosításának nemzetközi sikere, végül Kandó Kálmán szinte irtózása az írástól [18], neki juttatta azt a szerepet, hogy meggyőző erővel, szabatosan, tudományosan és nagy szenvedéllyel írásban is bizonyítsa az új villamosítási rendszer előnyét. A számos német, angol és francia nyelvű tanulmány helyett a magyarokból emelünk ki néhányat, amelyek általában egy-egy MMÉE-beli előadás anyagaként jelentek meg az MMÉE lapjaiban: 1900. Az elektromos és gőzvontatás összehasonlítása. Ebben a tanulmányban a villamos üzemű vasutak előnyeit tárgyalja a gőzvontatással szemben. Az ebben foglaltakat később a Valtellina vasút-villamosítás tapasztalatai teljesen igazolták. 1903. A Valtellina vasút elektromos berendezései. A Ganz és Társa és Gépgyár által épített villamos vontató rendszer részletes leírása olvasható e tanulmányban. 1904. A Valtellina vasúton szerzett tapasztalatok. Az előző tanulmányban leírt 78
