Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő
Ennek a csaknem két esztendős, felelős megbízatásnak végét ismét saját szavai [7] világítják meg legilletékesebben: ,,A fegyverrendelések leszállítása után, amikor a gyár teljesen munka nélkül maradt, elfogadtam Mechwart Andrásnak, a Ganz-gyár akkori vezérigazgatójának akkor már másodízben megismételt meghívását egy a Ganz-gyárban megüresedett igazgatói állás betöltésére, és néhány hó kivételével teljes 10 évig voltam az elektromos gyár igazgatója...”. E két év egyetlen szakcikk-gyümölcse a Fegyver és Gépgyár Rt. transzmissziós kalapácsának szerkezeti leírása ,,Hullókalapács 200 kg-os ütőkossal” címen (25). 1895. márc. 1-én kezdte meg működését a Ganz-gyárban, de néhány hónapig a vállalat ún. törzsgyárában (ma múzeum) dolgozott, és csak azután foglalta el a villamos gyárrészleg cégvezetői, majd igazgatói tisztét. Ismét őt idézhetjük [7]: ,,...bő alkalmam volt az elektromos gépek és a velük összefüggő egyéb gépészeti berendezések szerkezeteivel és gyártásával foglalkozni, mert az igazgatói adminisztratív jellegű teendők mellett mindennap átlag másfél órát töltöttem a műhelyekben. Az első 5—6 évben, vagyis addig, amíg a gyár üzleti forgalmával arányosan növekvő igazgatói teendők megengedték, a szerkesztő irodát is rendszeresen látogattam, a szerkesztés munkáját ellenőriztem, és kivitel előtt minden rajzot magamnak bemutattattam. Később a szerkesztő osztályt már csak a lehetőség szerint látogattam, a műhelyek naponkinti látogatását azonban mindvégig gyakoroltam.” És csak úgy mellesleg jegyzi meg egy mondatban: ,,Az 1906. évben épült új elektromos gyárat az én vezetésem alatt tervezték, építették és rendezték be.” Straub Sándor ezt az időszakot röviden a következőképpen foglalta össze [21]: ,,A mostani elektromos gyárat a Lövőház utcában az ő vezetése alatt tervezték és építették meg. Ama 10 év alatt, amíg ő a Ganz-gyár igazgatója volt, a gyár számos nagy és kis világító és erőátviteli telepet rendezett be bel- és külföldön. Ebbe az időszakba esett a nagy vasutak vontatásának tanulmányozása, és azok a nagyszabású kísérletek, melyeket a gyár óbudai szigetén végeztek, s melyek eredményei alapján az első elektromos nagy vasút, a 106 km hosszú Valtellina vasút a Como tó partján Olaszországban rendeztetett be elektromos vontatásra. Cserháti a nagy vasutak vontatásának kérdésével behatóan foglalkozott.” Zipernowsky Károly professzor a gyászbeszédben [9] erről az időszakról a következőket mondta: ,,De már 1900. évtől kezdve, midőn a Ganz-féle elektromos gyár igazgatója lett, alkalma nyílt az elektromos vontatás problémáival is foglalkozni, és Kandó Kálmán nagyhírű alkotásaiban résztvenni. Ezekről írt nagyértékű cikkeit ott találjuk a legkiválóbb német, francia és magyar szaklapokban.” Schimanek Emil professzor e 10 éves periódust egészen más oldalról világítja meg [15], [20]: ,,Cserhátiban kétségtelenül megvoltak azok a képességek, melyeket egy válla77
