Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Cserháti Jenő
maszkodva, hozzájárult a kulisszás kormányművek és működésük ismeretének a kibővítéséhez. Minthogy pedig a gép — nevezetesen a lokomotívgép — szerkezeti részletei eme egyik legfontosabbjának tökéletes ismeretét egyaránt szükségesnek ismerik el a gépszerkesztő, valamint azok a mérnökök is, akik vele a gyakorlatban foglalkoznak: a kitüntetett tanulmány gyakorlati értéke is elvitázhatatlan. Nem hallgathatjuk el itt, hogy a szerző, kitüntetett értekezésében foglalt elméleti tanulmányának gyakorlati értékét meggyőzően illusztrálta, ugyancsak a Közlöny szóban forgó évfolyamában közzétett, s a párizsi közkiállításon kiállítva volt lokomotívokat ismertető másik értékes dolgozatában.” A szakirodalmi összefoglaló átolvasásakor az ember könnyen átszalad egy olyan címen, amely egy kiállítás mozdonyairól szól. Érdekes, hogy másfél évtized múlva, a tanári pályázat elbírálására kiküldött, és nagyon neves tagokból álló bizottság mégis e cikket külön is méltatja. A jelentés [12] kiemeli a lokomotív rendszerek kritikai ismertetését, továbbá hogy ,,a szerkezeti tárgyalása a világos ítélő képesség és gyakorlati tudás elvitázhatatlan jelét viselik magukon”. Másik érdekesség, hogv a vonatsebességmérőkről írt tanulmánya (11) miniszteri elismerésben részesült, és Cserháti Jenő szerint [7] ezért és a kiállítás beszámolója alapján hívta őt meg Baross Gábor miniszter a minisztérium vasúti és hajózási főfelügyelőség biztosául, majd nevezte ki főfelügyelőnek. Itt vette hasznát régebbi gyakorlati tudásának, mert minden gépészettel kapcsolatos kérdést ő referált, kényesebb természetű vasúti problémák elintézését rábízták, a magyar vasútállamosítás (azaz az osztráktól való különválás) átvételét neki kellett végrehajtania stb. E fiatal mémökkorából érdemes saját vallomását [7] idézni: ,,Ebben az időszakban a lokomotívkazánokban észlelt korróziókról és a forgatócsapoknak az egyenlőtlen kopás következtében beállott szabálytalan alakjáról készítettem részletes tanulmányt... A budapesti ,, Vonat mozgósítási felügyelőség' ’ -hez történt beosztásom után a lokomotívok rekonstrukcióinak nyilvántartása, és a lokomotívszolgálat hibáiból eredő forgalmi zavarok és balesetek megvizsgálása, okainak felderítése és elhárítására vonatkozó javaslatok megtétele képezték főfoglalkozásomat... Fűtőház főnökhelyettesi állásomban...a lokomotívok fűtésére használt szénnek elgázoló próbáit végeztem. Ez...szükségessé tette a lokomotívon való gyakori... utazást, ennek révén a lokomotív vezetésében, és az üzem közben előforduló apróbb hibák megszüntetésében szereztem nagy gyakorlottságot, melyet késeibb fűtőházfőnöki minőségemben...még inkább tökéletesítettem...Ebben az időben szerkesztettem egy egyszerű regisztráló készüléket, mellyel megállapítottam a gyorsvonata lokomotívok futótengelyeinek csapágyain alkalmazott szerkezetnek a görbékben való tényleges eltolódását, ami mindaddig folytonos, és el nem döntött vita tárgya volt. Egy másik hasonló egyszerű készülékkel diagramokat vettem fel a lokomotív és szerkocsi közötti kapcsolás szerkezetének befolyásáról a lokomotív kígyózó mozgásálra; e felvételek alapján javasoltam egy bizonyos szerkezetű kapcsolás átalakítását, ami 75
