Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Keller Bence: Lechner Egon
ugyan Lechner Egont nem említik meg, csupán a Fejes-féle gyárat, ahol, mint tudjuk, ő volt a vezető konstruktőr. Lechnert 1928-ban meghívták a Magyar Állami Vas- Acél- és Gépgyárak traktorszerkesztői irodájába. A Lechner-féle petróleumtraktorról olvashatunk a TECHNIKA c. lapban [VI/2], a Molnárok Lapjában [VI/1] pedig közzétették a traktor szántási költségeit, ami igen biztatónak mutatkozott. A kitűnő konstrukció nem versenyezhetett a gyújtófejes, egyhengeres Hofherr-Traktorral, mivel a traktorterjesztést finanszírozó bank szakemberei szerint ez az egyszerűbb kezelésű típus a magyar Alföldön jobban megfelelt. Ugyanakkor tudni kell, hogy a Lechner-MÁVAG traktornak Algériában nagy sikere volt. Magyarországon az 1930-as évek elején bekövetkezett dekonjuktura következtében Lechner Egon konstruktőri tevékenysége erősen leszűkült; nem volt kinevezett hivatalnok, hanem szerződéses mérnök, s 1931-ben honoráriumát erősen csökkentették. Lechner azonban a dekonjuktura ellenére sem maradt tétlen, akkor dolgozta fel traktorkísérleteinek eredményeit s erről az akkori Mérnök-egyletben be is számolt. Néhai Szabó Gusztáv professzor, aki az előadást meghallgatta, bizonyos (nem rosszindulatú) kritikával hozzá is szólt Lechner előadásához. Ügy esett, hogy az érzékeny Lechner ezt nehezen viselte el. Lechner ezeknek a dinamométerrel végzett méréseknek alapján irány el vezetet állapított meg a legkedvezőbb kapaszkodó elrendezésre és a legkedvezőbb vonóhorog terhelésre. Ezt követően neki fogott a gázgenerátor méretezés elveinek kidolgozásához azzal a célkitűzéssel, hogy traktorra való könnyű és megbízható generátort alkosson. a) A DANUVIA szerkesztési osztályán Helyzete 1934-ben változott meg, amikor Zamaróczy Jenő a DANUVIA igazgatója meghívta őt a ,,Szerszámszerkesztési Osztály” szervezésére. Ez a meghívás jelentette az első döntő irányváltozást Lechner Egon mérnöki pályáján. Most mutatkozott meg nála a kötelességtudó ember szigorú magatartása a sors által ráruházott feladat teljesítésére. Kis termetében is keménynek alkotta őt a természet. írásainak méltatása során látni fogjuk, hogy hajlamai és kedvelt ötletei a gépelemek tárgyköre felé vonzották. És most, a Danuviában, rá kellett állnia a szerszámok és készülékek Magyarországon addig tudományosan alig érintett témakörére. Lechner 1935-ben kb. 25 fővel látott hozzá a Szerszám-szerkesztő Osztály megszervezéséhez. Ez a létszám idővel megötszöröződött. Osztályán nemcsak szerszámszerkesztéssel foglalkoztak. A gyártmányszerkesztőktől átvett szerkezeti rajzok alapján itt dolgozták ki a műveletterveket, az akkoriban nálunk legkorszerűbb technológiai utasításokat és szerkesztették meg nemcsak a szerszámokat, hanem a forgácsoló készülékeket is. Lechner osztálya lett a növekvő vállalat termelésének legfőbb irányítója és ellenőre. Lechner kitűnően értett 399
