Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Herrmann Emil
— Szilárdságtan, tekintettel a gépészet igényeire — ..közölt képletek (egy sajnálatos sajtóhibát nem tekintve) igen pontosan megegyeznek a jóval késó'bb 1921 felállított Weber-féle képletekkel. Kár. hogy Herrmann eme képleteiről a külföld nem szerzett tudomást.” Az injektor problémáját, a gázok és levegő kifolyásának problémáját több tanulmányában is kifejtette. A mechanikai problémákat felölelő cikkei között a szabályos sokszög keresztmetszetű prizmatikus rúdban keletkező csavaró feszültségről (1. fent Csonka P. kiemelését), a négyszög keresztmetszetű prizmatikus rúdban keletkező nyíró feszültségekről, a He Saint-Venant-féle probléma teljes megoldásáról olvashatunk. A ..Szilárdságtan” című munkában, a 334—336. oldalakon a Herrmann— Lewiczky-féle grafosztatikai módszerről olvashatunk, amelyet szembeállít a Vojacsek-félével, kiemelve, hogy pontosabban nyújtja a szelvény tehetetlenségi nyomat ékát. Más cikkben a ,.számtolóka” számításkönnyítését propagálja. A gépelemek közül cikkeiben a lendítőkerék számításával, a huzalkötelek méretezésével, a vízi kerekek vastengelyeinek kialakításával, és a fogaskerekek fogszerkesztéseivel, ill. számításaival foglalkozik. A maga idejében páratlan éleslátással ismerte fel. hogy a dinamikus hatások lényegében annál nagyobbak, ment'ü nagyobb a kapcsolódó fogaskerekek kerületi sebessége. Leghelyesebb, ha e kérdést fiának. Herrmann Miksa professzornak 1924-ben megjelent híres ,.Gépelemek’’ c. könyvéből, annak 477. oldalairól idézzük [6] : ...Herrmann Emil e találgatás elkerülése végett a és v között bizonyos algebrai összefüggést vett fel és a következő, igen egyszerű számítási eljárást dolgozta ki. A kerekeket a kerületi sebesség szerint két csoportba sorozzuk. Amely kerekeknél: 1. r <1 m/s, a kerületi sebességtől függetlennek választhatjuk a feszültséget, mely a gondos elkészítésre és arra való tekintettel, hogy a szilárdsági egyenlet felállításánál halmozódtak a kedvezőtlen feltételek, aránylag nagy lehet. Nevezetesen öntöttvasnál o = a0 — 350...430 kg cm2 szerint, amint a kapcsolási szám 2-nél kisebb, vagy azt megközelíti. A szélességet ismét a modulusra vonatkoztatjuk, úgyhogy b — ß s és ß = 6...10 az s modulus kiszámítására pedig az előző pont 1. sz. egyenleteit használjuk fel. 2. Amely kerekeknél ellenben v > 1 m s-nél. a feszültséget a kerületi sebesség növekedésével csökkenőnek választjuk, úgyhogy amikor v — 1 m ’s, u egy az anyagtól függő a értékkel legyen egyenlő. A választott vonatkozás 27
