Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Schimanek Emil
tás akkor nemcsak minálunk. hanem a külföldön is tisztán empirikus alapon épült fel, és főleg a gépek szerkesztésére irányuló ismeretek közlésére terjeszkedett ki. Schimanek előadásaiban a természettudományi alapon felépült műszaki megoldások lényegének ismertetésére és a működést befolyásoló tényezők hatásának vizsgálatára helyezte a fősúlyt anélkül, hogy a szerkezeti megoldások részletével foglalkozott volna. Előadásaiban az üzemmérnöki kiképzés módszereit használta, és egészen új szempontokat vezetett be a különböző rendszerek ismertetése és összehasonlítása során. A legnagyobb súlyt helyezte arra. hogy a hallgatókat meggyőzze arról, hogy a technikai problémák megoldásánál tulajdonképpen gazdasági kérdéseket oldanak meg. mert a technikai feladat mindig csak egy része egy nagyobb gazdasági problémának.” Ezt igazolták felszólalásai pl. az 1926. évi természettudománvi kongresszuson. az 1936. évi előadása és válasza a hozzászólásokra az országos felsőokta© tási kongresszuson (42) és az 1942. évi hozzászólása a magyar felsőoktatási kongresszuson (47). ill. lényegében erről szólt az 1941. évi díszdoktoravatáson a köszönő beszéde is (46). Xagy kár. hogy annak idején nem kötelezték őt egyetemi jegyzetek írására, így csak közvetett képünk lehet egyes tantárgyainak felépítéséről, módszereiről. Pedig néhány tantárgyat erőteljesen korszerűsített, másokat ő vezetett be. A Gépelemek c. tantárgyból nem maradt fenn semmi Yidéky Emil már említett visszaemlékezésén kívül [27 ]. Valószínű azonban, hogy ő éppen úgy átadta tapasztalatait Cserháti Jenőnek, mint előzőleg Bánki Donát őneki. Cserháti sem írt egyetemi jegyzetet, de egyik volt hallgatója sokszorosította [20] saját feljegyzéseit, s így abból következtetni lehet a századforduló első évtizedének gépelemek-oktatására. Az Emelőgépeké, tantárgyat Herrmann Miksa professzor vette át tőle [21], akinek előadásai alapján akkori adjunktusa. Pattantyús Á. Géza összeállított egy egyetemi jegyzetet 1921-ben. s valószínűleg ő is a Bánki- ill. a Schimanek - féle alapokra épített, mint mindkettőjüknek volt hallgatója. Szerencsére már jobban állunk a kalorikus tantárgyait illetően, mert azok közül előadásai alapján Kalorikus gépek címen 1919-ben megjelent egyik hallgatója által összeállított és sokszorosított egyetemi jegyzet (30); továbbá tanári pályafutása végefelé, majd nyugdíjas korában különböző címeken (,,A hűtés technikai és gazdasági problémái” (45); ..A hőerőgépek üzemtana”' (53); ..Dugattyús gőzgépek vezérlőművei” (59); „Energiaátalakulás hőerőgépekben (64) írt könyvei mind előadási anyagának leszűrt eredményei. Külön érdekesség a középfokon megírt „Gőzkazánok, gőzgépek és gőzturbinák” c. (61) könyv, amelynek algebrai, vegyi, mechanikai, szilárdságtani és hőtani bevezetése is van. Megemlíthető' még az a tény, hogy volt adjunktusának, Dr. Komondy Zoltánnak több könyvében, vagy a Gépészeti Zsebkönyvben az általa megírt fejezetekben olvasható a lábjegyzetbeli ill. előszóbeli megjegyzés: „Schimanek Emil professzor egyetemi előadásai alapján készült.” Egy másik élmény, hogy 151
