Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)

Dr. Terplán Zénó: Schimanek Emil

amikor Dr. Pattantyús A. Géza professzor nevezetes, nagysikerű (már 13-dik kiadást megért) könyvét, ,,A gépek üzemtana” címűt írta, akkor a „Gőzturbinák” c. rész ellenőrzéséhez e sorok írójának egyetemi, saját kezű jegyzetét kérte kölcsön, amely ugyancsak Schimanek professzor előadásairól készült.

Említett könyvei hozzáférhetőek, ezért e helyen inkább a „Kalorikus gépek” c. egyetemi jegyzet tartalomjegyzékét idézzük, már csak azért is, mert ezt a jegyzetet a gépészmérnökhallgatók kb. 2—3 évtizeden át használták tanulmányaik közben (30):

Bevezető általános rész Gőzgépek

I. A gőzgépek elméleti munkadiagramja

II. Vezérlések

III. Szabályozás Gőzfejlesztési készülékek

I. A gőzkazán méretezése

II. Kazántípusok

III. Túlhevítők

IV. Előmelegítők

V. A tüzelés

VI. Kazán-armatúrák

Ahhoz, hogy Schimanek professzor a magasabb elméleti szintű, de ugyanakkor a gyakorlatra erősebben támaszkodó, és így mindenképpen színvonalasabb egyetemi oktatását meg tudja valósítani, laboratóriumra volt szüksége. A Bánki-féle visszaemlékezések (65) között található egy mondat, a következőképpen: „Még a régi műegyetem épületében leraktuk Bánkival a gépészmérnöki laboratórium alapjait. Ezek nagyon primitívek voltak.” Ehhez tudni kell, hogy kinevezésekor annyira szűkösek voltak a műegyetem pesti (mai Múzeum-körúti ELTE természettudományi kari) épületei, hogy pl. Bánki és Schimanek egy közös szobába kerültek.

,,A kalorikus gépek tanszékének ekkor már én voltam a tanára — írja Schimanek professzor (65) — és ebben a minőségben osztozkodtam Bánkival a laboratórium gépi felszerelésének beszerzési gondfaiban". Ez egy későbbi időpontra vonatkozik, arra tudniillik, amikor a műegyetem már Budán, mai helyén működött, és amikor 1909-től készen volt a Bánki és Schimanek által tervezett géplaboratórium [1]. Bánkira a hidrogépek, Schimanekre a kalorikus gépek laboratóriuma tartozott. Nagyot változott tehát a gyakorlati képzés attól az állapottól, amelyet egyik életrajzában az ismeretlen szerző a következőképpen fogalmazott meg [12]:

„Mindjárt tanári kinevezése után a régi Műegyetemen, egyik tanári szobájában felszerelt egy motort, amelyet gázzal és benzinnel lehetett hajtani, és ezen a motoron végeztetett a hallgatókkal gyakorlatokat.”

Az új kalorikus-laboratórium épületei 1909-ben elkészültek ugyan, a belső gépi berendezésekre viszont elfogyott a pénz. így nagy nehézségekkel építette ki annak belső berendezését, és a két világháború, ill. a közben eltelt idő

152