Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 5. A magyar gépészet alkotói, egyetemi oktatók (Budapest, 1981)
Dr. Terplán Zénó: Bartel János
2. A doktori disszertáció, amelyben a bonyolult elméletet leegyszerűsített modellel helyettesítette, tette népszerűvé, használhatóvá és kísérleteivel igazolhatóvá. 3. A bemetszett rudak ütőmunkájának, mint anyagjellemzőinek vizsgálata, és a vizsgálatok kiterjesztése a síntörésekkel való összehasonlításra. Dr. Bartel János a második világháború éveit idős kora miatt is nagyon nehezen viselte el. Ekkor már visszavonultan élt. Budapesti belvárosi lakásából jó levegőre vágyva, 1939-ben Budára, a Virányos u-ra költözött. Itt halt meg csendesen 1945. január 31-én, nem élve már meg Buda teljes felszabadulását. A környező utcákban heves harcok folytak halálakor. így szó sem lehetett a szokásos temetésről. Az elmaradt gyászbeszédet próbálja pótolni ez a megemlékezés egy kimagasló képzettségű és képességű mérnökről, ipari vezetőről, vonzó személyiségről, jó férjről és jó családapáról, a mindenkin segíteni akaróról, a fiatalabb mérnöknemzedék tanítójáról, a szakirodalmat és a szépirodalmat soknyelven élveznitudó, minden iránt érdeklődő humanista emberről, Rejtő Sándor akadémikus professzor jó barátjáról, a hazai és nemzetközi szakemberek által elismert tudósról, a hazai anyagvizsgálat egyik megalapozójáról! 9. ábra Budapest, 1938. dec. 18: OMBKE közgyűlésén, a harmadik sorban ül Dr. Bartel János 128
