Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

23. ábra

Vízszintes vitorlájú szélmalmok Calamata-ban, (a mai Kaíame-ban), 1687

a mai Kalame, a Peloponessos (régi nevén: Morea) félszigeten van. A város a Messzinai öbölre néz, kitűnő lehetőséget nyújtva a tengerről érkező szél hasznosítására. A metszet készültekor, a török megszállást megszakítva, 1685 és 1718 között, a velenceiek voltak Kalame urai.

A 24. ábra J. C. Notebaart gyűjteményéből való [72. 251. p.]. A rajz kelte: 1696. A portugál cukornád-prés az Antillákon működött. A gép a mi nézőpontunkból kettőzötten érdekes. Először is a vízszintes forgássíkú vitorlák tűnnek fel, amelyeknek vezetőlapát nélküli függőleges tengelye közvetlenül hajtotta a középső préshengert. Az ábra másik érdekessége a hengerek korai alkalmazása.

A lengyel szélmalmokról írva, J. C. Notebaart két ábrát közöl [72. 160. p.]. Állítólag ezek a szélmalmok nemcsak Lengyelországban voltak ismertek és elterjedtek, hanem Portugáliában is. Notebaart még hozzáfűzi, miszerint nem látja igazoltnak sem a lengyelországi, sem a portugáliai használatot. S kívánatosnak tartja a további kutatásokat.

Az igazoltság igénye nélkül sem érdektelen a két malom ismertetése.

70