Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Dr. Varga József: Kármán Tódor
visszamenni. Teljesen bizonytalan helyzetben érezte magát, amikor felkereste őt Gönczi oktatásügyi minisztériumi titkár — aki valamikor édesapjával dolgozott az egyetemen — és felkérte legyen segítségükre az egyetemi oktatás korszerűsítésében, amelyet haladó irányzatúvá akartak tenni. Abban a reményben, hogy 1915-ben elhúnyt apja mellőzött elképzeléseit megvalósíthatja, vállalta ezt a szerepet. 1919. márciusában, amikor Károlyi Mihály átadta a hatalmat Kun Bélának Gönczi újból felkereste és közölte, hogy a politikai változás nem befolyásolja megkezdett munkájukat és kérte, hogy továbbra is maradjon a helyén, mint az egyetemek természettudományokért felelős minisztériumi titkára. így ő lelkesen tovább dolgozott elképzelésein. Minisztériumi munkája mellett előadássorozatot tartott a Műegyetemen ,,Korszerű mechanika” címen, amelyben a mechanikának nálunk kevésbé művelt ágait ismertette. Kiváló előadásait nagy érdeklődés mellett tartotta meg. A hallgatóság soraiban az akkori kiváló fizikus és mérnök gárda és annak későbbi nagy egyéniségei szinte kivétel nélkül ott voltak (Szilárd Leó, aki az előadások szervezője volt, Polányi Károly, Bródy Imre, Bláthy Ottó Titusz, Kandó Kálmán, Pöschl Imre, Jendrassik György, Endrényi Sándor és sokan másokj. Minden előadás nagy élményt jelentett a résztvevők számára. Ebben az időszakban illetékes körök aerodinamikai tanszék felállítását tervezték a Műegyetemen, melynek vezetőjéül Kármánt szemelték ki. Arról is szó volt, hogy Eötvös Lóránd tanszékét kapja meg. Sajnos mindez csak tervezgetés maradt és Kármán a Tanácsköztársaság bukása után visszatért Aachenbe. V. Az aacheni évek 1919. novemberében érkezett meg a belgák és franciák által megszállt Aachenbe. A megszálló csapatok az egyetemet is szálláshelyül használták fel. Laboratóriuma is szomorú képet nyújtott. Hamar felismerte, hogy munkájának megkezdéséhez meg kell nyerni a megszállók jóindulatát. Amikor megkezdte mechanikai és aeronautikai előadásait ezekre meghívta a belga hadsereg felügyelő tisztjét, aki tiszttársaival polgári öltözékben látogatta is az előadásokat. Ennek hatására a belgák segítették a laboratórium rendbehozásában, de lelkére kötötték, nehogy olyan kísérleteket végezzen, amelyek katonailag hasznosak lehetnek Németország számára. A motoros repülés tiltva volt, ezért az aacheni diákok repüléstudományi egyesületet (Flugwissenschaftliche Vereinigung Aachen, röviden FVA) alapítottak és segítségét kérték vitorlázó repülőgép építéséhez. A sportrepülés iránti érdeklődés ugyanekkor a többi német egyetemen is erősen fellendült. Az aacheni diákoknak repülőgéptervezőre volt szükségük. Kármán Dr. Klemperert hívta meg, aki Fischamendben asszisztense volt és később az amerikai Douglas gyár neves rakéta szakértőjévé vált. Az általuk tervezett és 1920-ban elkészített ,,Fekete ördög”-nek elnevezett vitorlázó re244
