Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Rév Pál: Schwarz Dávid
Carl Berg óriási piaclehetőséget látott az alumínium léghajók gyártásában, de a téma nagyszerűsége is Schwarz mellé állította. Ettől kezdve Schwarz szoros kapcsolatban, léghajóépítés vonatkozásában társas viszonyban állott Berggel. A léghajótest és a gondola teljesen alumíniumból készült. A léghajótest 21 m hosszú henger alakúra volt kiképezve, melynek elülső részéhez csatlakozott egy 10 m hosszú csúcsban végződő elülső rész, a léghajó vége pedig gömbös, kiképzésű volt. A hengeralakú test átmérője 12 méter, a térfogata 3284 m3 volt. A léghajótest merevítése hossztartó rudakkal történt és egymástól 2 m távolságra elhelyezett szögidom kiképzésű bordákból állott. A rácsszerkezetű hajótest vázát, 200 X 50 cm méretű 2 mm vastagságú alumínium lemezek borították. A borítólemezeket a bordáknál egymástól 1 cm távolságban szegecselve erősítették a vázra. A léghajótest alatt horizontális helyzetben egy alumínium keretet helyeztek el, amelyre légcsavar-tengelyt rögzítettek, erre kétágú alumínium légcsavar került. A gondolát alumínium rudazattal szilárdan a léghajótesthez rögzítették. Mellső részén helyezték el az alumíniumból készült kormányszerkezetet. A gondola és a léghajó között még két, ugyancsak kétágú vertikálisan elhelyezett fémlégcsavart szereltek fel. (2. és 3. ábra) 2. ábra A Schwarz által Oroszországban épített kormányozható léghajó vázlatrajza. 197
