Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)
Pénzes István: Verancsics Fausztusz
XXXIX. Kötélhíd Ez a híd két vagy több kötélen lóg, amelyek az egyik és a másik oldalon a magasba felállított oszlopokhoz vannak erősítve. És azon célból, hogy a járó-kelők súlya alatt az építmény le ne szakadjon, a köteleket tetszés szerint kellene megfeszíteni, vagy lazítani. Ez a híd hordozható és ennek következtében kényelmes a hadsereg számára. XL. Híd egy kötélen Az oszlopok csigáin átvetett vastag kötélről lóg le a kas, amit egy sokkal kisebb kötéllel húznak. Azok akik kasban lesznek, minden veszély nélkül fognak átkelni a másik partra. XLI. Tüzérségi átkelőhely Nap, mint nap látható, hogy folyókon, folyamokon, amelyeken át kell kelni vagy egyáltalán nincsenek hidak, vagy ha vannak is, távolról sem olyan szilárdak, hogy alkalmasak lennének olyan nagy teherrel való átkelésre, amilyenek a hadi-gépek. Amennyiben a másik parton van egy, vagy több vontató henger, rövid idő alatt át lehetne azokat hozni a folyó medrén keresztül. XLII. A repülő ember Egy négyszögletes vászonnal, amit négy egyenlő rúd kifeszít és amihez sarkain négy kötél van erősítve, az ember minden veszély nélkül levehetné magát egy torony magasságából vagy más kiemelkedő helyről. Mert ha pillanatnyilag nincs is szél, annak az erőkifejtése, aki zuhanni fog, szelet támaszt, ami a vásznat visszatartja majd és nem fog hirtelen lezuhanni, hanem lassulva ereszkedik alá. A vászon nagyságát tehát az emberhez kell mérni. XLIII. Hordozható csónak Ez az alkalmatosság nem csónak, de azért, mert csónak helyett használhatjuk, ezt a nevet adtuk neki. A csónaknál annyival is kényelmesebb, hogy azt, mint tudjuk, könnyen fel lehet borítani és azt, aki vezeti a vízbe lökni. De az, aki a mi csónakunkba bújik, még akkor sem tudna vízbe fűlni, ha akarna, sőt 125
