Pénzes István (szerk.): Műszaki nagyjaink 4. Reneszánsz gépészet, a repülés úttörői, a matematika, a fizika és a kémia alkotói (Budapest, 1981)

Pénzes István: Verancsics Fausztusz

hogy a medret több építmény torlaszolja. Ezek főképpen a nyilvános hidak és a malmok. A második akadály több régi fal. melyek akadályozzák a víz szabad folyását. A régi építészek a hidak megépítésénél nem vették észre és egyáltalában nem vették tekintetbe, hogy a hidak oszlopaival elfoglalják a meder egyharmad részét és ezeken a helyeken ki kellene szélesíteni a medret. De mit mondhatnék, egyebek között, arról a hídról, amit jelenleg Szent Mária hídnak neveznek, de a múltban nem így hívtak, amikor a nevezett híd árvíz idején, ami még VIII. Kelemen korában volt. lezuhant. Semmi kétség afelől, hogy több alkalommal is összeomlott és hogyha újjáépítik, ismét összedől, mert. miután a sodrásban helyezték el. amit a felette levő sziget okoz. az említett folyó másik hányada ferdén éri: ez az áradás következtében csapdossa és szétforgácsolja a pilléreket, nagy erejével és durva vadságával szükségszerűen fel fogja borítani. A másik ok is nyilvánvaló. A folyó a város körül, a három kanyarulat következtében spirál alakot ölt. ami megakadályozza, hogy vizét egyenesen a tengerbe vezesse. Ezeket a bajokat (a többiek mondják csak azt. amit akarnak.) úgy gondolom a következőképpen kellene orvosolni: Elsősorban három medret kellene ásni. mégpedig egyenes vonalban, mintegy tengerszorosként. Az elsőt Szent Andrástól kezdődően a Szent Angyal vár és erőd jobb oldalán. A másodikat a Sixtus hídtól nagyjából a Portuese kapuig. A harmadikat a városból a tengerhez vezető út közepe tájáig. Azután ki kellene szélesíteni a medret, azon a helyen, ahol a Famese kert van. egészen a Galambdúcig, következésképpen le kellene rombolni azokat a házakat, melyek a nevezett kert és a Sixtus híd között épültek a folyó mellett és amelyek a nevezett híd környékét elfoglalják. Harmadszor le kell bontani a kőhidakat. ott. ahol a malmok vannak. Lesznek még más dolgok is amiket ezzel kapcsolatosan el kell végezni. Tudva azonban azt az igazságot, hogy továbbra is abban az állapotban fognak maradni, amiben most vannak, untat, hogy erről többet beszéljek. Legyen elegendő az. hogy kielégítettem szellememet és tárgyat adtam a beszélgetésre azoknak, akik örömüket lelik az ilyen és hasonló töprengésben.

II. \ elence diszkútjai

Az egész földön nincsen olyan város, amely hasonló lenne Velencéhez: mert, egyebek között, a tenger tenyerén fekszik és minden oldalról nyíltan bejáratot nyit mind a szárazföldre, mind a vízre. Ezen túlmenően, olyan nagy köz- és magánépületek díszítik, hogy e tekintetben nincsen egyetlen más város sem. amelyik túlszárnyalná. Ügy tűnik a város pompájához, nagyszerűségéhez semmi sem hiányzik, hacsak nem az édesvizű díszkutak. amelyek a szárazföldön épült városokban szokásszerűen megvannak. Mindeddig lehetetlennek tűnt, hogy vizet teremtsenek és ezért körülbelül ezerkétszáz éve. azon idő óta. amióta tudomásunk szerint a várost építik, mindig híján volt ennek a kényelemnek és dísznek. Miután sokat gondolkoztam efelől. úgy ítélem meg. hogy megtalálg Műszaki nagyjaink IV.

113