Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Renner János: Eötvös Loránd
helyén, a Puskin utcában. Ez a fizikai intézet teljesen megfelelt az akkori korszerű követelményeknek s ebben tanított, kutatott, dolgozott Eövös Loránd egész életén át. Az épület lényegében ma is megvan régi állapotában, csupán a felszabadulás után emeletráépítéssel kibővült. Eötvös tanári szobája, valamint a mellette levő könyvtárhelyiség változatlan maradt s a nagy magyar alkotó természettudós emlékét őrzi. Eötvös aktív egyetemi tanári működése élete végéig tartott, csupán kultuszminisztersége alatt szakadt meg egy időre. Eötvös 1894. június 10-től 1895. január 15-ig volt miniszter, s az egyetemi katedrát új kinevezéssel 1896. február 16-án foglalta el ismét. Már tudományos pályája kezdetén elismerésben volt része. A Magyar Tudományos Akadémia, melynek édesatyja haláláig elnöke volt, 1873-ban, huszonöt éves korában levelező tagjává, 1883-ban pedig rendes tagjává választotta. Székfoglalóját mint levelező tag 1880. január 19-én tartotta meg ,,Adatok az elektrosztatika elméletéhez” című értekezésével. Mint rendes tag 1885. január 19-én tartotta székfoglalóját,,A folyadékok felületi feszültségének összefüggése a kritikus hőmérséklettel” című nagy jelentőségű tanulmányával. A Magyar Tudományos Akadémia 1889. május 3-án Eötvös Lorándot emelte az elnöki székbe. Erről a magas tisztségről 1905-ben mondott le azért, hogy idejét és munkaerejét-teljesen az akkor már erősen kibontakozó nagy fontosságú gravitációs vizsgálataira fordíthassa. A budapesti Tudományegyetem az 1891 — 92. évre rektorává választotta. Amidőn Eötvös Loránd egészen fiatalon az Akadémia levelező tagja lett, úgy érezte, hogy ez a kitüntetés előlegezett bizalom, amelyet a jövő munkásságával érdemelhet ki s ennek kifejezést is adott. Azonban alig néhány év múlva olyan jelentős tudományos sikereket ért el. hogy a bizalomra valóban érdemessé vált. Később az Akadémia elnöki székéből elmondott beszédei tudománypolitikai szemszögből igen fontos megnyilatkozások voltak s azt a gondolatot juttatták kifejezésre, hogy egyre fokozottabban, mind magasabb színvonalon kell a tudományt művelni, s a tudósnak nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is figyelmet kell fordítania. Egyik akadémiai beszédében a következőket mondotta: „Igazán diadalünnep akkor lesz. amikor a magyar tudomány haladását meg fogja látni és gazdagodásnak fogja tekinteni az egész világ.” Különösen nevezetes volt 1901. májusában tartott akadémiai elnöki megnyitó beszéde, amelyben a Föld alakjának kérdésével és a torziós ingával végzett kutatásainak addigi eredményeivel foglalkozott. Eötvös Loránd csupán hét hónapig volt hazánk kultuszminisztere. E rövid idő alatt is nagy jelentőségű intézkedések tették miniszterségét emlékezetessé. Egyik legfontosabb művelődésügyi alkotása az édesatyja nevét viselő Eötvös József Kollégium létesítése volt. Ez az angol college-ok pedagógiai elveit követő. de célját tekintve a maga korában egyedülálló intézmény vagy száz egyetemi hallgatónak nyújtott kényelmes nyugodt otthont, jó ellátást és tanulmányi támogatást kiváló kollégiumi tanárok vezetésével és gazdag könyvtárral. 91
