Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos

Jedlik egyéb találmányai

Amikor Helmholtz kísérletei a figyelmet az akusztika felé terelték, Jedlik is foglalkozott idetartozó vizsgálatokkal. Különösen a rezgések összetételét mutató Lissajous görbék keltették fel érdeklődését. Ezek előállítására többféle ügyes készüléket tervezett, s többször tartott előadást a Magyar Orvosok gyűlésein ezek ismertetéséről [9-14].

Jedlik előadásaival kapcsolatban néhány szót egyetemi óráiról is kell mondanunk. Ebben hivatkozhatunk kiváló tanítványának, később tanártársának, Eötvös Lorándnak szavaira: „Előadása a kutató tudós előadása volt, ki hallgatóihoz úgy beszél, mint tudós társakhoz, kik előtt nem rejt el titkot, hanem feltárja leplezetlenül a maga gondolatmenetét. Az előadást élénkítő kísérleteket nem szokta volt előre elkészíteni. Behozatta az eszközöt, egybeállította, működésbe hozta hallgatóságának szemeláttára, úgy hogy nekik a kísérlet nemcsak mutatványul, hanem igazi tanulságul is szolgált”.

Tanulmányunk szűk keretei között nem számolhatunk be Jedlik összes alkotásairól, hiszen a fizika bármelyik ágához nyúlt, mindenütt újat alkotott. Ferenczy Viktor Jedlikről szóló nagy munkájában három és fél lapon sorolja fel Jedlik részben vagy teljesen megvalósított találmányait, felfedezéseit. Láttuk, hogy nem egy olyan készülék kapcsolódik ismert európai vagy amerikai tudós nevéhez, amely igénytelen laboratóriumában készült el először. Az eddig részletesebben tárgyaltakon kívül még röviden megemlítjük néhány alkotását.

Foglalkozott pl. az edényes légsúlvmérő elvén alapuló higanyos légszivattyú tervezésével, s az előritkítással működő higanyos légszivattyúval. Nagyon érzékeny elektroszkópot tervezett, és Jackowitz pesti mechanikussal el is készíttette. Többféle galvánelemmel próbálkozott így pl. a Smee elem platinázott ezüstlemezét szénlemezzel helyettesítette. Ezt távíró készülékek számára készítette, és Bécsben a Telegraph Directionnak be is mutatta. A kísérlet eredménye szerint Jedlik 12 elemes telepe erősebb áramot adott, mint az eddig használt 12 cellás Smee telep, s olcsóbb is volt. Mégsem vezették be, nem tudjuk, miért ? Mangánszuperoxidos ólom lemezek polarizációjával is kísérletezett 1867-ben; ez az út vezetett a mai ólom akkumulátorokhoz. ívlámpa szabályozókat is készített, ami nagyon fontos volt abban az időben, hiszen az ívlámpákkal való világítás jelentette az áram legfontosabb gyakorlati alkalmazását.

Elmondhatjuk, hogy fejlettebb hazai gazdasági viszonyok között Jedlik munkássága jelentős villamos ipar kifejlődéséhez vezethetett volna. A mostoha viszonyok miatt nem lehetett a műszaki, tudományos fejlődés hatásos előmozdítója.

77