Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos
Jedlik emléke Verebély Jedlik két úttörő találmányának ismertetésében Eötvös akadémiai beszédére hivatkozva így beszélt: „Álljunk meg egy percre, és súlyos mulasztásaink tudatában mondjunk „mea culpa”-t .... Azon emberöltőnyi idő alatt, amelyben a villamosság civilizációnk nélkülözhetetlen elemévé és eszközévé lett, s amely a nagy műszaki alkotások méltó dicsőítésére Németországban születni látta a Deutsches Museum-ot, nálunk senki se akadt, aki Jedlik úttörő készülékeit részletesebb ismertetéssel a feledés homályából kiemelte és országvilág előtt az őket méltán megillető polcra helyezte volna”. Azóta a helyzet megváltozott. Jedlik motorának centennáriuma a megemlékezések egész sorozatát indította meg. Elhangzott Zelovich Kornél és Verebély László előadása, a Matematikai és Fizikai Lapok 1928-ban külön Jedlik számot adott ki. A rádió is bekapcsolódott a megemlékezésbe. 1933. május másodikán a szerző, már előtte április 19-én dr Ernst Hackel professzor német nyelven tartott előadást Jedlikről a budapesti rádióban. Említettük, hogy Jedlik elektromotorát, dinamóját és villám feszítőjét 1927-ben a Como-i kiállításon is bemutatták. Különösen Gáti Béla posta-igazgató fáradozott az ügyben. Korán felmerült szobor felállításának terve is. Az Elektrotechnikai Egyesület keretében szobor-bizottság alakult és Gáti Béla jelezte Pannonhalmára írt levelében, hogy 1928. júliusában New Yorkba szándékozik utazni és mint az ottani egylet tagja az amerikai elektrotechnikai egylet vidéki székhelyein szándékozik Jedlik elektromotorát ismertetni. „Nincs kizárva az sem — írta — hogy Amerikában esetleg hamarább sikerül szobrot állítani Jedliknek mint Budapesten. Hiszen a szobor mai költsége kb. 20 000 pengőt tesz ki, ami nem is egészen 4000 dollár’ ’ Ez a terv akkor nem valósult meg, csak később készült a dombormű, amely a szegedi dómtér árkádjai alatt hirdeti Jedlik emlékét. A háború után a Városligetben is felállították mellszobrát, és ott van a mellszobra az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központban, meg a győri bencés gimnáziumban és technikumban is. Győr hamarosan halála után utcát nevezett el róla, és 1946-ban a csepeli ált. gimnázium, meg a győri gépipari iskola — a későbbi gépipari technikum — az ő nevét vette fel. Győr városa díszsírhelyet adományozott hamvainak (13. ábra), és ott sírköve is megörökíti három legnagyobb találmányának, az elektromotornak, dinamónak és csöves villamfeszítőnek emlékét. Röviden még Jedlik alkotásainak további sorsát ismertetjük. A csöves villamfeszítő és a palackláncolat 1945-ig épségben megvolt az egyetemen. Akkor — mint már említettük — az újjáépítés során egy állvány rájuk dőlt, és összezúzta őket, de sikerült a készülékeket újjáépíteni. A dinamógép és a rezgési készülékek a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoportnál (Műszaki múzeum raktára) épségben megvannak. Osztógépe és első motorjai Pannonhalmán, ill. részben a győri bencés gimnázium szertárában voltak, az ötvenes évek elején megőrzésre ezeket is átvette a Műszaki Emlékeket Nyilvántartó és 78
