Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Holenda Barnabás †: Jedlik Ányos
rok felhasználásával. Ez tehát a Jedlik-féle harmadik megoldásnak felelt meg. Ez volt az első motor, amit már gyakorlatilag is felhasználtak, Jakobi 1838-ban csónakot hajtatott vele felfelé a Néván. A szükséges áramot 128 Grove-elem szolgáltatta, s a 12 személyes csónak 4 km-es óránkénti sebességgel haladt. A gép azonban csak 3/4 lóerőt tudott kifejteni, s a csekély eredmény annyira elkedvetlenítette Jakobit, hogy célszerűtlennek nyilvánította, hogy az elektromosságot ipari célra alkalmazzák. Kísérletei 60 000 frankba (mai pénzben kereken egy millió forintba) kerültek, amit Miklós cár fedezett. Jedliknek ennyi pénz nem állt rendelkezésére, de azért — talán Jakobi példájának hatására — 1841 -42-ben közel 1000 forintos költséggel saját tervei szerint nagyobb villamos mozdonyt készített. (3. ábra.) Ez a ráhelyezett áramforrással — elemekkel — együtt több mint másfél mázsát nyomott. Nem tudjuk, később mi lett belőle ? A győri gimnázium szertárában is van egy Jedlik-féle motorral felszerelt kis villamos ősmozdony. A rajta levő felírás szerint Pesten készítette Csomortányi Elek, aki Jedlik egyik mechanikusa volt. A 4 keréken járó mozdonyt ráhelyezett akkumulátorral most is meg lehet indítani, a kis kocsi szép lassan halad előre, fogas áttétellel. A gép szerkezete lehetővé teszi, hogy a motor ne csak a mozdony asztalkáján levő forrásból kapjon áramot, hanem két sínről is, amelyet via ferrea (vas út) néven említ Jedlik feljegyzése. Mindaddig, amíg csak elemekből lehetett áramot kapni, az ilyen próbálkozások kilátástalanok voltak, semmiképpen sem lehettek gazdaságosak. Hiszen az elemekből előállítható villamos energia mintegy 20-szor drágább volt, mint a gőzenergia, amelyet a gőzgépek felhasználtak. Befejezésképpen megemlítjük, hogy az újabb könyvek nem említik már Jedlik nevét az elektromotorral kapcsolatban, hiába volt a Como-i kiállítás. Pl. Percy Dunsheath 1962-ban megjelent ,,A History of Electrical Engineering” című munkájában nem találjuk az elektromágneses jelenségek úttörői között Jedlik nevét. A magyar tudományosság további feladata marad Jedlik eredményeinek külföldi ismertetése. 60 3. ábra Villamos ősmozdony modellje
