Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Gyires Béla: Rados Gusztáv
neckérnék ez irányban elért eredményével és speciális esetre való alkalmazásával foglalkozik Bados Gusztáv a [501, [51], [48] és [59] dolgozatában. Ugyancsak Kroneckernek az egységnyi abszolútértékű gyökökkel és egész együtthatókkal rendelkező' egyenletekre vonatkozó tételei indították a következő érdekes tétel kimondására: ([74], [140]). Ha az w-ed fokú trigonometrikus P{x) polinom összes gyökei valósak, együtthatói racionális egész számok és ha a cos nx együtthatója 1, a sin nx együtthatója 0, akkor a P{x) trigonometrikus polinom valamennyi gyöke rr-nek racionális többszöröse. Algebrai rezolvensek elméletével foglalkoznak a [33], [106] és [37] dolgozatok. Az a kérdéskör, amelyben az itt elmondottak mozognak, egyrészt az, hogy ha adva van két algebrai egyenlet, hogyan szerkeszthető meg az az algebrai egyenlet, amelynek gyökei az adott egyenletek gyökeinek összegei, részben pedig az, hogy matrixelméleti segédeszközökkel hogyan lehet előállítani explicit formában néhány rezolvens' egyenletet. Két lineáris differenciálegyenlet esetében egy probléma a független közös partikuláris megoldásokra és ezek számára vonatkozik. Bados professzornak a [48] dolgozatában ezt a kérdést a Sylvester-féle resultánshoz hasonló módszerrel sikerült elintéznie. A geometrián belül mindenekelőtt elemi geometriai eredményeivel foglalkozunk. A [42], [77] és [79] munkáiban a szabályos sokszögekkel kapcsolatos problémákat vet fel. Ezek a problémák a következő tételek köré csoportosulnak : Az egységkörbe adott n csúccsal, de összes különböző módon beírható szabályos sokszögek oldalhosszának négyzetéből alkotott szorzat p-vel egyenlő, ha p az az egyetlen primszám, amellyel n osztható és 1-gyel egyenlő, ha n egynél több primszámmal osztható. Elegáns, számelméleti jellegű formulát adott a körbe írható szabályos n oldalú sokszögek területeiből álló összeg és a kör köré írt szabályos n oldalú sokszög területének arányára, amely egyben mutatja ennek a számnak racionális voltát is. Egyik ([17]) dolgozatában kiszámítja tetszőleges síkháromszög esetén a beleírt háromszögek kerületeinek alsó határát, és megkeresi (amikor van) a minimumot realizáló háromszöget. A [124] dolgozat geometriai kérdésekben jelentkező bonyolult két és három változós polinomok tényezőkre bontásával foglalkozik. E tényezőkre való bontás azért fontos, mert lehetőséget nyújthat arra, hogy Mőbiusn&k a kúpszeletek elméletében szereplő kritériumai a másodrendű felületekre általánosíthatók legyenek. A [125] dolgozat az előző dolgozatban adott tényezőkre bontást általánosítja n változóra, a [126] dolgozat pedig három pontjával meghatározott kör, illetve négy pontjával meghatározott gömb egyenletének diszkutálását adja. Differenciálgeometriai kérdésekkel több dolgozata foglalkozik. A [10] és [8] értekezésekben kimutatja, hogy egy térgörbe adott pontjához tartozó érin-295 A
