Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)
Gyires Béla: Rados Gusztáv
tartja, hanem valóságos tanulmány keretében mutatja be a műegyetem fejlődését alapításától kezdve, majd rámutat a megvalósítandó feladatokra és ezek megvalósítására kormányintézkedést sürget. Különösen érdekes a tanulmánynak az a része, amely a hallgatók szociális kérdéseivel foglalkozik és amely kérdés „csakis egy a műegyetem közelében felállított, 300 — 400 hallgatót befogadni képes technikus-otthon létesítésével oldható meg” és ,,az államnak, fővárosi törvényhatóságnak, az egész művelt társadalomnak erkölcsi kötelessége” a diáknyomor enyhítése. Hallgatói érdekében végzett eme fáradozásait — legalább részben — siker is koronázta. A Műegyetemen a Közgazdasági Szakosztály létesítésének gondolatát ő vetette fel először egyik levelében és egy másik rektori beszédében köszönetét mond felsőbb hatóságainak azért, hogy e gondolat valóraváltásában segítségére voltak. 1917-től kezdve három éven át a Közgazdasági Szakosztály dékáni tisztét tölti be. Az első világháborút követő években azután a műegyetem igazgatási munkáitól teljesen visszavonul katedrájára és jóformán csak tudományos kutatásainak él. Aggodalommal töltötte el az új világháború társadalmi és politikai előkészítése, s nagy tekintélyét ismételten felhasználta arra, hogy ennek útjába álljon. Igv az ún. „zsidó törvény” elleni iiyilatkozat aláírói között is ott találjuk Rados Gusztávot. Munkássága Minden tudományágnál, de különösen a matematikánál döntően fontos, milyen iskolán ment át a kutató, kik voltak első irányítói és melyik az a tárgykör, amelyben elmélyedt. Hazánkban lényegében a múlt század utolsó negyedében indultak meg a nemzetközi szintű matematikai vizsgálódások. E kutatások középpontja a műegyetem volt,, ahol olyan kiváló tudósoktól lehetett tanulni, mint Hunyady Jenő és a nagy nemzetközi elismerésnek örvendő König Gyula. Nem csoda tehát, ha minden olyan fiatal matematikus, aki korszerű matematikai ismeretekre akart szert tenni, előbb-utóbb az ő vonzási körükbe került. Amint már említettük, Rados Gusztáv is az ő tanítványuk volt. Később egyik legtehetségesebb és legszorgalmasabb tagja lett annak az együttesnek, amely hamarosan olyan kiváló szakemberekkel bővült, mint Kürschák József és Bauer Mihály. Rados Gusztávról valóban elmondhatjuk, hogy kitűnő mesterektől tanult és kitűnő szakemberek irányították pályája kezdetén. De szerencsések voltak azok a témák is, amelyeken egész életén át dolgozott. Ha ezeket a tárgyköröket irodalmi munkásságának tükrében nézzük, érdeklődésének nagyjából megfelelő sorrendben dolgozatait a következő csoportba rendezhetjük: a) matrixelmélet, h) számelmélet, c) algebra, d) geometria, e) analízis, f) egyéb munkái. Természetesen ezek a tárgykörök nincsenek élesen el-290
