Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 3. Fizikus és matematikus alkotó oktatók, főként a mérnökképzés tanárai sorából (Budapest, 1983)

Szénássy Barna: Kőnig Gyula

A Franklin Társulat élén Teljesség kedvéért meg kell emlékeznünk König Gyula egy olyan tevékeny­ségéről, mely a szó igazi értelmében nem volt pedagógiai természetű — de álta­lánosabb értelemben mégis azzá lett. E munkaterület a Franklin Társulat, az ott végzett pedagógiai munka pedig — König szavaival élve — ,,a nemzeti műve­lődés szolgálata” volt. A következőkben egy nem matematikusoktól származó, tehát szakm elfogultsággal nem vádolható pompás kis összefoglalásra, Révay József és Schöpf Un Aladár könyvére támaszkodunk15. A. nazai könyvkiadásban a Franklin Társulat hosszú időn át jelentős szerepet át - zott. Eredetileg 1717-ben Pozsonyban kezdte meg működését , a fővárosba töri - - után a múlt században olyan családnevek fémjelzik mun mm: á. derer és a Wiegand dinasztia. A kapitalizmus diktálta tempi i :7 3-ban; megkövetelte, hogy az addig szerényebb keretek között működi üzem részvénytársasággá alakuljon. Ekkor vette fel az egykori nyomdásznak, az Egyesült Államok kiváló elnökének, Franklin Benjáminnak a nevét. Min: rész énytarsaság hamarosan komoly nagyüzemmé fejlődött, ügyes igazgató; a jelentős kiadványok egész sorát (Vörösmarty, Garay, Tompa, Vas Gereben és mások műveit) adták az olvasók kezébe. König G illa két évtizeden át tevékenykedett a Franklin Társulatban: mint naevtekinteiyű, mi ígszerte ismert tudóst választották be 1894-ben a társulat igazgatóságának tagjai sorába. Az ilyesfajta megtiszteltetés abban a korban legtöbbek szúrná a csupán munkanélküli állást jelentett, busás tisztelet­éi". König sohasem tekintette megbízatását ilyennek: határozott hozzászó­lásai, nagyon is hasznos, gyakorlati javaslatai csakhamar az igazgatóság leg­­számottetőbb tagjává avatták. ,,. . . éleslátásával, energiájával és szervező­képességével hamarosan döntő tényezővé vált a Társulat életében”16. Ezekben az években három személy játszott vezető szerepet a kiadó életébe:] Benkő Gyula, a széleslátókörű igazgató, Gyulai Pál, az irodalmi ügyek szak­avatott irai. ítója. és König Gyula a szervezési teendők fáradhatatlan munkása Matematikusnál szinte szokatlan üzleti érzékkel ő ismerte fel, hogy a Franki: csak akkor válhat a hazai könyvkiadás monopolisztikus hatalmává, ha fuzionál a nagy konkurrens céggel, a Wodianer kiadóval. Az ennek érdekében folytatott bonyolult üzleti tárgyalásokat legfőbb szinten König vezette, neki tulajdonítható az a siker, hogy a Franklinnak 1904-ben sikerült megvásárolnia Wodianert, minden berendezésével, kiadványaival, folyamatban levő szer­ződéseivel együtt. E sikeres tevékenység után ajánlották fel Kőnignek 1904-ben a vezérigaz­gatói állást. Mint ilyen egész haláláig csaknem diktátori hatalommal intézte társulat ügyeit. Egyénisége túlságosan is erős volt ahhoz, hogy munkájába komolyabban beleszólhattak volna: azonban szerencsére König mindig ügyesen 218

Next

/
Oldalképek
Tartalom