Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Lupták Ernő: Bermann Miksa
3. ábra Bermann hordozható edzőkemencéje A tüzelőtér, B lángboltozat, C terelőlemez, D edzőcső, F homokfürdő, G kémény H Hj edzőcső fedelek A helyes melegítés megoldása céljából edzőkemencét szerkesztett stabil és hordozható kivitelben. Azelőtt,,faszéntűz serpenyőben”, nyílt kovácstűzhelyen történt az edzési hőfokra való melegítés. Voltak mesterséges levegőszolgáltatással ellátott edzőkemencék is, de rossz hatásfokkal. Bermann vegyes tüzelésű, szabályozható kemencét szerkesztett, (2., 3. ábra) melyben az égéstermékekkel az edzésre kerülő szerszámok nem érintkeztek és ez a kemence egyben a szerszámok megeresztésére is alkalmas. ír a hűtőfolyadékokról, a lehűtésről és a megeresztésről, cementálásról és az edzésnél elkövethető hibákról. A szerszámacélból készült eszterga-, gyalukések, dörzsárak, menet vágók, menetmetszők, csigafúrók, kaliberek, vésők, marók edzését ismerteti és a használhatóság vizsgálatát is tárgyalja. A hőkezelésre vonatkozólag utolsó közleménye 1916-ban jelent meg az „Anyagvizsgálók Közlönyé”-ben, ,,A kiizzítás hatása kisméretű szilíciumos vasöntvényekre” címmel. Feltételezhető, hogy a vezetése alatt álló üzemeknek állandó gondot okozhatott a vasöntvények keménysége vagyis ezzel egyértelműleg azok megmunkálása. A szilíciumos vasöntvények, ha lassan hűlnek az öntőszekrényben, akkor a 463
