Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Lupták Ernő: Bermann Miksa

7. ábra

Különböző acélokkal végzett edzési kísérletek törési keresztmetszetei

III. Ezután a rudacskát egyik oldalán fényesre reszelte, búzavirágkék és ibolyaszínig félmelegítette, ikkor a kockát ismét kialakítótól ily melegben és letörte. Kis ütéssel sikerült ,,mert kék melegben az acél merev”. Törési felülete sűrű szemcsés és sárgás-barnára változik.

IV. Ha ugyanezt a kísérletet megismételjük, de letörés előtt vízben lehűtjük és a nyers rúdba ütjük a vágó élét, az abba behatol.

V. Ezután egy kockát világoskék megeresztési színű, egy másikat szürke megeresztési hőfokra melegítünk és mindkettőt letörjük. Nehezebben törik a szürke színű, a törési felület megbámul.

VI. A rúdon még három kockát határolunk el a vésővel, előzőleg az egyik oldalt megreszeljük. Faszéntűzben a rúd végén lévő kockát szürke színre, a másikat világoskékre, a harmadikat búzavirágkékre melegítjük és hideg vízben hirtelen lehűtjük. Törési felületük a nyers töréssel egvezőek. A lehűtött kockák, a lassan hűtött hasonló színű daraboknál puhábbak.

VII. Ha magasabb hőfokra melegítjük a szürke megeresztési színen túl a mangánacélt és erről a melegről hűtjük, az puhább lesz, mint a nyers, edzetlen acél volt.

VIII. A rúd megmaradt részén kilenc kockát határolunk el és az első nyolc darabot sötét cseresznye színre melegítjük, azután az első három darabot fe-461