Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Manndorff Béla: Kandó Kálmán
nagyfeszültségű áramkörben egy bizonyos állandó feszültséget indukál. Ez a két követelmény csak úgy teljesíthető, ha a két gombolvítás között a mágneses kapcsolat laza. Ezért a két gombolyítás hornyait egy mágnestűd* választja el egymástól, amelyen keresztül — terheléskor — a nagyfeszültségű ampermenetek visszahatása következtében a forgórészből az állórészbe behatoló mágnesmezőnek csak egy része záródik, tehát a nagyfeszültségű gombolyítást nem öleli körül. A többfázisú gombolyítással kapcsolódó mágnesmező tehát nagyobb annál a mezőnél, amely az egyfázisú gombolyításban a vonalfeszültséggel ellentétes és azonos nagyságú elektromos erőt indukál. E két mágnesmező különbsége az előbb említett primer-visszahatás következménye, tehát a primer árammal, vagyis a terheléssel lesz arányos. A fázisváltó vastestének geometriája úgy szerkeszthető meg, hogy gyakorlatilag előforduló terheléshatárok között a hajtómotorok legnagyobb hatásfokát létesítő feszültséget önműködően létrehozó gerjesztés egyúttal a primer teljesítménytényező (cos 95) közel egységnyi értékét is biztosítja. A fázisváltós rendszer jellemző tulajdonságai röviden összefoglalva a következők: 1. A hajtómotorok — a terhelés tág határai között — megközelítően állandó éspedig az elméleti legnagyobb hatásfokkal dolgoznak. 2. A primer áram terheléstényezője független a motorok áramának fáziseltolódásától. Ezért a primer áram teljesítménytényezőjét egységnyi, vagy tetszésszerinti értékre lehet beállítani. így a villamosított vasúti üzem az egész villamoserőátvitel fázistényezőjének a javítására is felhasználható. 3. A hajtómotorok kapoccfeszültsége — bizonyos határok között — független a munkavezeték feszültségétől, tehát a munkavezeték nagy feszültségingadozásai iránt érzéketlen. 4. A fázisváltó rövidzárási árama kisebb, mint a teljes terhelési áram. Ez döntő tényező, mert a fázisváltó szinkronból való kiesése az erőműben semmi zavart sem okoz. Ugyanilyen zavarmentesen lehet a fázis váltó felgyorsításakor az álló gépet a munkavezetékre rákapcsolni. 5. E rendszerrel villamosított vasútvonal egyszerű transzformátorokkal kapcsolható rá az országos villamos energiahálózatra. 6. A vontatott elegyeket automatikusan beálló rekuperációval lehet fékezni. Kandó fenti zseniális elgondolása gyakorlati kivitelének, az első fázisváltós próbamozdonynak** építését 1919-ben kezdték meg. A járműszerkezeti része a MÁVAG-ban, a villamosberendezése a Ganz-féle Villamossági Gyárban készült. Az akkori nehéz viszonyok ellenére már 1923 októberében megtartották az első próbameneteket a Budapest Nyugati pu. és Alag közötti fővonalnak külön e célra villamosított szakaszán. A próbák kétséget kizáróan igazolták Kandó elvi elgondolásait, de a fázis váltónak ezen első próbakivitele nem * Lásd a 9. ábrát. ** Lásd a 10. ábrát. 13* 195
