Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Manndorff Béla: Kandó Kálmán

nak, vagy tolatnak. A második, a 64 kmjó sebességnél, csak a két nagyfeszült­ségű motor dolgozik, párhuzamos kapcsolásban. Az első sebességi fokozat szink­ron sebességére való felgyorsítás, a nagy-, illetve a kisfeszültségű motorok kaszkádba való kapcsolása mellett — a kisfeszültségű motorok forgórészére kapcsolt folyadékindítók ellenállásának folyamatos csökkentésével, majd a szinkron fordulaton a kapcsok fémes rövidrezárásával történik. A második sebességre való átkapcsoláskor a vízindítókat a nagyfeszültségű motorok forgó­rész kapcsaira kapcsolják át. Ilyenkor a kisfeszültségű motorok nem dolgoz­nak. A motorkocsi súlya — üzemképes állapotban — 53 tonna, amiből a vil­lamos rész 21,5 tonna. Egy-egy motor teljesítménye kb. 125 LE. Egy motor­kocsi 5—7, egyenként 10—12 tonna összsúlyú személykocsiból álló elegvet 10%o emelkedésű pályán 64 km/ó sebességre tud felgyorsítani és vontatni. Mivel a folyadékindítóknak csak az indításkor, illetve az első sebességfoko­zatról a második sebességre való felgyorsításkor van szerepük és a szinkron menetek alatt fémesen rövidre vannak zárva, méretezésük ennek megfelelően történt. Ennek következtében a szinkron sebességektől eltérő sebességgel a motorkocsik hosszabb távolságon nem futhatnak. Vasút üzemi és forgalmi szempontból ez soha semmi hátránnyal nem járt, sőt számos vasúti szakértő ezt az adottságot a vele járó rekuperációs fékezési lehetőséggel együtt, a rend­szer egyik nagy előnyének tekintette. Egyszer mégis előfordult, hogy a maximá­lis sebességnek átmenetileg való csökkentése kívánatos lett volna. Kandó egy alkalommal az egyik motoros szalonkocsin elvitte édesanyját, hogy bemu­tassa neki a villamosított Val Teliina-vasutat. Fiúi büszkeséggel mutogatta és magyarázta neki, hogy mit alkotott a gyermeke. A nagyon kanyargós pályán 64 km/ó sebességgel futó, nagyon jól rugózott szalonkocsi is bizony nyugtala­nul járt és a sok kanyar okozta folytonos irányváltozás egy idő múlva kelle­metlen érzést váltott ki az idős dámánál. Tűrte egy ideig majd megszólalt: „Édes fiam, minden nagyon tetszik nekem, csak arra kérlek nem mehetnénk egy kicsit lassabban?!” Kandó, aki nagyon szerette édesanyját, széttárta kar­jait és sajnálkozó rezignációval felelte: „Édesanyám, tudja mindent megte­szek a maga kedvéért, de sajnos, ezt a kérését nem tudom teljesíteni.” Az első két Bo+Bo jellegű mozdony* Gr 34. R.A. 1902 sorozat — négy tengelyének mindegyikét egy 225 LE egyórás teljesítményű motor hajtja a motorkocsiknál alkalmazott, hasonló kivitelű csuklós hajtóművel. Mind a négy 16 pólusú motornak nagyfeszültségű, 3000 Voltos gombolyítása van, amelyek csak parallel kapcsolhatók egymással, tehát a mozdonynak csak egy szinkron, 29 km/ó, sebessége van. A mindenkori terhelésnek megfelelő legalkalmasabb vonóerőt az egyes motorok be- illetve kikapcsolásával lehet beállítani. Az indí­tás, valamint a tolatás alkalmával a szinkron 29 km/ó sebességnél kisebb se­bességek, rövidebb időre való beállítása folyadékellenállásokkal történik, ame­* Lásd a 3. ábrát. 185

Next

/
Oldalképek
Tartalom