Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)

Manndorff Béla: Kandó Kálmán

programban szereplő villamos mozdonyok elkészítésének lehetővé tételére az olasz kormány elsőnek megvette Kandó háromfázisú vonalvillamosítási szabadalmát, majd az amerikai nagyiparos és feltaláló Westinghouse George-al egy részvénytársaságot, az ún. ,,Societa Italiana—Westinghouse”-t alapított, továbbá Vado Ligureban egy villamos mozdony gyárat épített, amelynek vezetésére és a legyártandó mozdonyok megtervezésére Kandó Kálmánt kérték fel.

Kandó éppen akkor fejezte be a Val Teliina-vasút részére rendelt 4 gyorsvonat mozdony (az ún. Gr 38 FS) tervezését. A Ganz Villamossági Gyár pénzügyeit intéző Hitelbank vezetői a Ganz villamos gyár igazgatóságától most már követelték, hogy e 4 villamosmozdonv legyártása után szüntessen be minden nagyvasút-villamosítási tevékenységet. Ezzel az intézkedésükkel teljesen figyelmen kívül hagyták Kandó háromfázisú villamosításának világviszonylatban is elismert sikerét, valamint az ebből biztosra vehető további rendelésekből eredő profitot. Ugyanakkor kiaknázatlanul hagyták a gyár addigi vasútvillamosításainak üzemi tapasztaltataiból származó nagy szellemi tőkét, amelynek gyakorlati kamatoztatásából rövid időn belül ki tudták volna egyenlíteni a rendszer kifejlesztési költségeiből származó kezdeti deficitet.

Ilyen viszonyok között Kandó könnyű szívvel vált meg a Ganz-gyártól 1906 végén és addig, amíg a víllamos-mozdonvgyár Vado Ligurében fel nem épült, a Vérmező úton kibérelt lakásban berendezett szerkesztési irodában megkezdte, a Ganz-gyárból vele együtt távozott munkatársaival, a legnehezebb olasz hegyi pályának, az ún. Giovi vonalnak villamosításához rendelt villamos mozdonyok tervezését.

Ez a ,,Cinquanta”-nak elnevezett mozdony az üzembe vétel után világhíressé vált. Kandó ez időben az olaszok kérésére, több ízben leutazott Vadóba, hogy az épülő mozdonygyár berendezési munkáiban tevékenyen részt vegyen. Végre 1907-ben családjával együtt leköltözött Vadóba, ahová követték munkatársai is. Rövidesen megindult a ,,Cinquanta”-mozdonyok első 40 db-os szériájának a gyártása. Az első mozdony 1908 augusztusában készült el, mivel azonban a Giovi-vonal villamosítása még nem volt olyan állapotban, hogy a mozdonyt ott lehetett volna feszültség alá helyezni, ezért augusztus 18-án a Val Tellina-vonalon kezdték el vele az üzemi próbákat és pár nap múlva a mozdonyt közforgalomba állították. E kiváló hegyi villamos mozdony típusból 1914 nyaráig 186 készült el a vadói gyárban; a későbbi időben összesen 369 Cinquanta-mozdony teljesített szolgálatot Felső-Olaszország villamosított vonalain.

Kandó 1912-ben egy kimondottan gyorsvonati mozdonynak, a ,,Trenta”-nak a szerkesztését kezdte el, amely típus 16 darabból álló első sorozatának legelső mozdonya 1914 tavaszán hagyta el a vadói gyárat. Ez a mozdonytípus méltó párja volt a Cinquantának, mert kiváló tulajdonságai révén hasonló sikert aratott.

E két Giovi mozdonytípus kitűnő tulajdonságai révén szerzett siker elismeré-11 Műszaki nagyjaink II.

161