Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 2. A bányászat, a kohászat, gépészet, az erősáramú elektrotechnika és villamos vontatás nagyjai sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Mechwart András
Petrovagorai kohómű A kohóművet a Ganz-gyár bérelte. A bérlettel a gyár célja az volt, hogy „kérges öntvényekhez” jóminőségű nyersvasat kapjanak, amelyet „barna vaskőből bükkfaszénnel” termeltek. A századfordulón a bányában 80, a kohónál 50 munkás dolgozott. Viszont az olvasztáshoz szükséges bükkfaszén előállításával 200-an foglalatoskodtak. A termelési adatok: A Ganz-gyár történetén nyomon követhető a magyar gazdasági rendszer át■ omlása a gyarmati-hűbéri-rendi világból a kapitalizmusba, sőt a napjaink zoeializmusába. A múlt század a 30-as és 40-es éveiben a magántőke birtokosai általában csali * kereskedelem iránt voltak bizalommal. Polgári jellegű nagyüzem létesítése ebben az időszakban kockázatos volt, mert a kereslet, a társadalmi szükséglet csak a közfogyasztási cikkekre terjedt. Meg kell azonban jegyezni, hogy Széchenyi és Kossuth munkája nyomán megkezdődött a polgári jellegű létesítmények építése is. Ilyenek például a „József Hengermalom”, a Lánchíd, stb. Ezeknél általában a létrehozáshoz szükséges tőke szempontjából az a jellemző gy csak széleskörű társadalmi összefogással, részvénykibocsátással valósulhattak meg. A negyvenes évek magánvállalkozóinak legtöbbje alig jutott tovább a műhely-méret keretein. S ha egyik-másik iparosnak sikerült is elérnie a kisüzem méretet, vergődéses tengődés vagy időszakos föllendülés után menthetetlenül tönkrement. Egy vállalkozó azonban ezek közül kivétel és ez Ganz Abrahám. Az 1845-ben alapított műhelye, majd kis üzeme túlélte 1848 megpróbáltatásait 's az ezt követő nehéz időket. Ganz rendkívüli energiával, nagy vállalkozási ! dvvel és hozzáértő szerencsés kézzel műhelyét a kiegyezés éveire milliós értékű üzemmé fejlesztette. A kiegyezéssel elhárultak a magyar ipar fejlődésének útjából a legkirívóbb akadályok. Részben megszűnt az ország gyarmati kiszolgáltatottsága és érvényét Vesztette az a sokféle tiltó rendelet, mely korlátok közé szorította, akadályozta a fejlődést. Megmaradt azonban az irányt határozó közös vámterület és fékezték az előrehaladást a feudális maradványok. Az utóbbiak ellenére mind a gyarapodó hazai tőke, mind külföldi bankok és pénzemberek megkeresték a profitszerzés lehetőségeit. Gyáriparunk, mely a kiegyezés előtt főleg az egyéni tőkehalmozásra számíthatott, nagy lehetőségeket talált a társas tőkekoncentrációban, azaz a részvénytársaságban. Ganz halála után (1867) csakVasérc Nyersvas Bükkfaszén 1 400 tonna/év 560 tonna/év 28 000 m3/év
