Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Terplán Sándor: Csonka János

Érdekes, hogy Csonka János közvetve részt vett a század egyik legnagyobb technikai vívmányának, a rádiónak a kifejlesztési munkájában is: benzin­­motoros áramfejlesztő gépcsoportokat készített az osztrák — magyar és a bolgár drótnélküb távíró kísérletekhez. A fiumei, illetőleg adriai kísérleti állomás részé­re 1 db 28 LE-s, a szófiai állomás részére pedig 1 db 40 LE-s benzinmotoros áramfejlesztő gépcsoportot szállított. Bizonyos értelemben a járműmotorok csoportjába is lehetne sorolni azt a 6 db 24 LE-s beépítős benzinmotort, melyet Csonka János a petrozsényi szénbánya csillevontató mozdonyainak hajtóegységei részéré készített. Ezek voltak az első magyar motoros bányamozdonyok. Mint már említettük, a kőbányai Köhler-féle tűzoltószer és fecskendőgyár már 1902-ben is vásárolt Csonka-motorokat és azokat tűzoltó fecskendők haj­tására használta. Ugyanez a gyár 1909-ben 4 db 10 LE-s kéthengeres Csonka­motort rendelt tűzoltófecskendőkbe való beépítés végett. A motorok furat­löket viszonya 102/130 mm volt. Ezek a motorok is, mint a többi Csonka-féle szerkezetek, évtizedekig működtek kifogástalanul és öregbítették szerkesztő­jük és gyártójuk országosan elismert jó hírnevét. A motoros gépcsoportok voltak azok, melyek az I. világháború alatti és utáni nehéz évtizedekben is állandó gyártmányai voltak Csonka Jánosnak. A legkülönfélébb öntöző, daráló, áramfejlesztő és egyéb stabil és hordozható gépcsoportok kerültek megvalósításra Csonka János rajzasztaláról. Konstruk­ciójának kedvelt formája volt a kéthengeres boxermotor, melyet először még a Bánki Donáttal való szoros együttműködés korszakában választott, amikor azokkal Bánki a lóvasút kocsijait szerette volna motorizálni. A Csonka-motorok később nagyvasúti alkalmazásra is kerültek, amikor vas­úti hajtányokba, sínautókba építették őket. Kéthengeres boxer csónakmo­torja mintául szolgált sok hasonló szerkezet létrehozásánál. E vízhűtéssel és léghűtéssel készült motorok, jó kiegyensúlyozottságuk révén, igen alkalmas­nak bizonyultak a legkülönfélébb célú (szivattyú, áramfejlesztő stb.) aggre­gátumok kialakítására. Utolsó szabadalma is, melyet 84 éves korában, 1935. október 10-én nyújtott be, egy motoros gépcsoportra vonatkozott: „Hordozható, szétszedhető lánc­fűrészberendezés” . Nyugalombavonulás — a Műegyetemről (1924) Csonka János hivatalosan főnökével, Rejtő Sándor professzorral együtt vonult nyugalomba 1924. június 30-án, de munkakörét az egyetemi tanács felkéré­sére még 1925. január végéig ellátta. így közel fél századon át szolgálta a ma­gyar műszaki felsőoktatás ügyét, kimagasló eredménnyel, sok áldozatválla­lással. Közvetlen ipari tevékenységét ugyanis a nagy gépgyárak nyomására még 1912-ben abba kellett hagynia és fel kellett bontania a Műegyetemmel erre vonatkozólag kötött régi szerződését. Motorjainak, gépjárműveinek ter­132

Next

/
Oldalképek
Tartalom