Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
Érdekes, hogy Csonka János közvetve részt vett a század egyik legnagyobb technikai vívmányának, a rádiónak a kifejlesztési munkájában is: benzinmotoros áramfejlesztő gépcsoportokat készített az osztrák — magyar és a bolgár drótnélküb távíró kísérletekhez. A fiumei, illetőleg adriai kísérleti állomás részére 1 db 28 LE-s, a szófiai állomás részére pedig 1 db 40 LE-s benzinmotoros áramfejlesztő gépcsoportot szállított. Bizonyos értelemben a járműmotorok csoportjába is lehetne sorolni azt a 6 db 24 LE-s beépítős benzinmotort, melyet Csonka János a petrozsényi szénbánya csillevontató mozdonyainak hajtóegységei részéré készített. Ezek voltak az első magyar motoros bányamozdonyok. Mint már említettük, a kőbányai Köhler-féle tűzoltószer és fecskendőgyár már 1902-ben is vásárolt Csonka-motorokat és azokat tűzoltó fecskendők hajtására használta. Ugyanez a gyár 1909-ben 4 db 10 LE-s kéthengeres Csonkamotort rendelt tűzoltófecskendőkbe való beépítés végett. A motorok furatlöket viszonya 102/130 mm volt. Ezek a motorok is, mint a többi Csonka-féle szerkezetek, évtizedekig működtek kifogástalanul és öregbítették szerkesztőjük és gyártójuk országosan elismert jó hírnevét. A motoros gépcsoportok voltak azok, melyek az I. világháború alatti és utáni nehéz évtizedekben is állandó gyártmányai voltak Csonka Jánosnak. A legkülönfélébb öntöző, daráló, áramfejlesztő és egyéb stabil és hordozható gépcsoportok kerültek megvalósításra Csonka János rajzasztaláról. Konstrukciójának kedvelt formája volt a kéthengeres boxermotor, melyet először még a Bánki Donáttal való szoros együttműködés korszakában választott, amikor azokkal Bánki a lóvasút kocsijait szerette volna motorizálni. A Csonka-motorok később nagyvasúti alkalmazásra is kerültek, amikor vasúti hajtányokba, sínautókba építették őket. Kéthengeres boxer csónakmotorja mintául szolgált sok hasonló szerkezet létrehozásánál. E vízhűtéssel és léghűtéssel készült motorok, jó kiegyensúlyozottságuk révén, igen alkalmasnak bizonyultak a legkülönfélébb célú (szivattyú, áramfejlesztő stb.) aggregátumok kialakítására. Utolsó szabadalma is, melyet 84 éves korában, 1935. október 10-én nyújtott be, egy motoros gépcsoportra vonatkozott: „Hordozható, szétszedhető láncfűrészberendezés” . Nyugalombavonulás — a Műegyetemről (1924) Csonka János hivatalosan főnökével, Rejtő Sándor professzorral együtt vonult nyugalomba 1924. június 30-án, de munkakörét az egyetemi tanács felkérésére még 1925. január végéig ellátta. így közel fél századon át szolgálta a magyar műszaki felsőoktatás ügyét, kimagasló eredménnyel, sok áldozatvállalással. Közvetlen ipari tevékenységét ugyanis a nagy gépgyárak nyomására még 1912-ben abba kellett hagynia és fel kellett bontania a Műegyetemmel erre vonatkozólag kötött régi szerződését. Motorjainak, gépjárműveinek ter132