Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Sándor: Csonka János
automatikus csőgyújtó az úgynevezett öngyújtó zárt, megfelelően szigetelt rézcső volt, mely csak a motor indításakor kívánt néhány perces bemelegítést, ami után a motor már minden külső hevítés nélkül rendesen gyújtott. A szigetelés változtatásával lehetett beállítani a gyújtócső hőfokát és ezzel a gyújtás kezdetének időpontját. Az automatikus csőgyújtás abban az időben jelentős újításnak számított és nagyban hozzájárult a Bánki—Csonka motorok jó hírnevéhez. Bánki Donát egy 1894-ben megjelent tanulmányában ismertette az automatikus csőgyújtót, de azt Bánki és Csonka csak 1896. április 25-én szabadalmaztatta 7159 szám alatt, „Automatikus csőgyujtás gáz- és petróleum motoroknál” címmel. Csonka János, aki valamely korszerűsítést mindig időveszteség nélkül kívánt bevezetni, az elsők között volt, aki már 1900-ban rátért motorainál a még korszerűbb elektromos gyújtásra. Az automatikus csőgyújtó azonban egyes motorokon egészen 1903-ig megtalálható volt. A találmány egyébként az Egyesült Államokban is védelem alatt állt, mert az 1897. december 14-én megadott 595 552. számú USA szabadalom ezt a megoldást is tartalmazta. Anyagvizsgáló gépek, a Rejtő —Csonka — Kraft-féle papír- és szövetszakító gép (1890) Külön fejezete kezdődött Csonka János műegyetemi működésének, amikor a Mechanikai Technológia tanszék vezetését Rejtő Sándor vette át. A tanszékhez tartozó műhely felszerelését jórészt Csonka János tervezte és készítette. Ez új felszerelések között a legeredetibb és hazai szempontból a legnagyobb jelentőségű az a papír- és szövetszakító gép volt, mely diagramrajzoló szerkezetével nemcsak a hazai anyagvizsgáló intézeteknek, hanem egyes külföldi laboratóriumoknak is kedvelt anyagvizsgáló gépe lett. A gépet Rejtő Sándor 1893-ban a papiros vizsgálatra vonatkozó tanulmányában ismertette. A fenti anyagvizsgáló gépen kívül a vas- és fémipari vizsgálatokra alkalmas legfontosabb gépek sorozata készült el Csonka János vezetésével és járult hozzá ahhoz, hogy egyrészt a magyar anyagvizsgálati eredmények nemzetközi tekintélyt szereztek a Műegyetem számára, másrészt magas színvonalra emelték a magyar mérnökképzést is. Oktatási szemléltető eszközök: gépmodellek Műegyetemi munkássága során Csonka János, részben sajátkezűleg is, számos mozgatható gépmodellt készített a gyakorlati oktatás elősegítésére. így elkészítette az első Otto-molor mozgatható (részben metszett) példányát is, mely, mint műemlék a Budapesti Műszaki Egyetem Gázgépek és Automobilok Tanszékének tulajdonában van. A modellek nagyrésze gőzgép. Ezeknek egyes példányai ma is láthatók a Műszaki Egyetem folyosóin. 119
