Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Halmos László: Bánki Donát
Gőzturbinák A század elején a nagyobb egység teljesítmények növekvő kényszere miatt a gőzgépek nyomába a gőzturbina lépett. Bánki 1901-ben műegyetemi tanársága első éveiben kezdett evvel a kérdéssel foglalkozni. Ismét elsősorban az elméleti és valóságos, mért értékek eltérése ragadta meg figyelmét, éspedig a hatásfok vonatkozásában [44 — 50]. Megállapította a sebesség tényezők figyelembe vételével, éspedig 97-vel az álló, és i/>-vel a mozgó csatornára — azonban a súrlódás figyelembe vétele nélkül — az általa indikált hatásfoknak nevezett értéket, vagyis a lapátrendszeren nyert munka és a hőben bevezetett energia arányát: r\i = 2 • 952 • [14- v>] • tti/cx • [cos ax — %/cJ alakú kifejezéssel, amelyet azért idézünk, mert vízturbinákra is alkalmazta, éspedig szabadsugár turbinákra. A képlet tehát ún. akciós turbinára — gőz-, vagy vízturbinára — érvényes, ahol a lapátszög ßx = ß2. Evvel az indikált hatásfok maximumát is meg tudta határozni: Tji max = 1 /2 • 972 • [1 + ip] • cos2 ocx értékkel. A fenti kifejezéssel azonban továbbmenve egy második, harmadik stb. sebességfokozatú turbina hatásfokát is számítani lehet. Ezeket az u\c függvényében ábrázolva, látható, hogy minden fokozatszámhoz egy legkedvezőbb u\c viszony tartozik. Reakciós turbinákra a hőesés eloszlását a fokozatokra megvizsgálva azt találta, hogy ugyancsak az u/c függvényében azonos sebességviszonyokra a hatásfok kedvezőbb, mint akciós turbinákra.. A sebességtényezők számértékeire vonatkozó adatokat összegyűjtötte és saját kísérleteivel ellenőrizte. E vizsgálatok Bánki nevét oly ismertté tették, hogy 1905-ben az Institution of Civil Engineers (London) felkérte véleményadásra Parsons és G. G. Stoney ,,A gőzturbina” c. előadásáról, 1909-ben pedig S. I. Reed ,,Hajó gőzturbinák tervezése” c. értekezéséről [51]. A gőzturbinákban, tehát kalorikus gépben lejátszódó áramlási jelenségek fontosságának és jelentőségének felismerésében így Bánkinak úttörő szerepe volt és ezt különösen a mai nagy teljesítményű, nagy nyomású és hőfokú gőzzel működtetett egységek tervezésénél értékesítik. Bánki hidraulikai tanulmányai és kísérletei Bánki már 1906-ban közzétette a „Versuche über Strömungerscheinungen des Wassers bei plötzlichen Riehtungs-und Querschnittsänderungen” c. ismertetését [55], amelyből látható, hogy a görbe vonalú áramlás problémája erősen 69
