Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Hankóczy Jenő
Hankóczy nyugodt, csendes ember volt. Nem csodálkozunk azonban azon. hogy elhagyta béketűrése. Változatlan címen, III. megjelöléssel, több mint négyhasábos terjedelemben még 1920. december 25-én megjelent a válaszra adott válasza. Hankóczy bevezetőjében kijelenti: nem akarja Grábnert ,, . . .személyeskedés útján követni ...” Majd elmondja, azért vizsgált csak 23 fajta búzát, mert mindössze két nemesítő kereste fel. „ . . . A kettő közül az egyik azonnal otthagyott, mikor vizsgálataimból kitűnt, hogy a nemesített búzáink javarészt gyenge süthetőségűek” . . . A másik nemesítő gyakorlati tapasztalatai egyeztek Hankóczy vizsgálatainak eredményével. Hankóczy már ekkor hitet tesz Baross László (1865—-1938) mellett. ,,A mi búzanemesítésünk iránya csak akkor lesz teljesen helyes, ha bőven termő, de egyszersmind kitűnő minőségek előállítására törekszik. Ilyen a Baross-féle nemesítési irány, mely bár hosszadalmasabb, de gyümölcsei annál maradandóbbak és emellett a nemzeti érdekeknek is tökéletesen megfelelnek. (H. kiemelései.) Mint ismert, akkor még nem voltak közismertek Baross nagt művei, a világhírű bánkúti búzák (B 1201 és B 1205). Ezeket — a Tisza vidéki t áj - fajtából és a kanadai Marquis búza keresztezéséből kiemelt 5 Bánkúti fajta nemesítésével — 1921-ben állította elő Baross László. Vitairatában Grábner is hangoztatja a minőség fontosságát. Hankóczy szerint Grábner régebben ,, . . . arra buzdított, hogy a minőséget, mint az anyagi haszon szempontjából nem háládatos tényezőt, hagyják figyelmen kívül” . . . Befejezésül Hankóczy hangsúlyozza, hogy a búza nemesítést ,, . . . még nem a lényeges szempontokat átfogó tervszerűség irányítja, hanem a kapkodás és a lényeg félreismerése, a felületesség, mely már eredménynek tekinti a túlnyomó részben szubjektív úton megállapított típusok ezreit ...” * Hankóczy válasza nem maradt viszontválasz nélkül. Grábner magatartása, hangszíne nem változott és gorombaság határát súrolja. írásának töviseit nemcsak Hankóczvba döfködi, hanem Baross Lászlót is szurkálja. A terjedelmes válasza két részben jelent meg a Molnárok Lapjában (1921. január 22. és február 5.) Grábner mondanivalóját két részre tagolja. Az első részben a búzanemesítéssel kapcsolatos általánosan követett módszerét védi és igazolni igyekszik. Bizonyítékul szubjektív véleményeket sorakoztat fel, amelyek mögött még oly vizsgálóeszköz sincs mint Hankóczy Farionmétere. Grábner írásának második részében Hankóczy vizsgálókészülékét becsmérii, bár jobbat annál nem ajánl. Grábner, Hankóczyt kellő szaktudás hiányában nem tartja alkalmasnak vitatkozásra, ezért kijelenti: nem hajlandó tovább vitatkozni. 52't 34 Műszaki nagyjaink I.
