Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Hankóczy Jenő

Hankóczy tételesen cáfolt harmadik írásában (Molnárok Lapja, 1921. február 19. és 26.) Grábner hangnemét elítéli és kijelenti: ,, . . . a magam részéről kerülni akarom [a durva hangnemet — P. I.], mert nem tartom ezt méltónak sem magamhoz sem az ügyhöz, amelyet szolgálok ...” Például idézi Gráb nert: ,.A gazdasági növények nemesítése” című könyvéből az alábbi részletet: ,, . . . a Hankóczy-féle sikérminőségvizsgálógép ezen célra nagyon jól használható, az eljárás sem nagyon körülményes, tehát a nemesítő maga is végezheti azt, de az ezen célra szükséges berendezések aránylag sokba kerülnek és ezért csak nagyon fejlett magnemesítő üzemben lesz célszerű ilyent beszerezni.”

Hankóczyt sérti Grábner ócsárolása és ezért bizottság összehívását kéri. ,, . . . amelynek tiszte legyen megállapítani búza-, illetve sikérvizsgáló eljárásom, készülékem újabb áttanulmányozása után azt. hogy Grábner az ellenem felhozott állításait, vádjait anélkül tette meg, hogy annak mibenlétéről, lényegéről alapjában és részleteiben tájékozva lett volna”.

A magyar búza-kataszter

Hankóczy által kért bizottság létrehozásáról nem tudunk. Kinek volt hát igaza ? Az élet adott erre választ . . .

Baross létrehozta az egyik legértékesebb, legbővebben termő búzafajtát. Hankóczyt viszont megbízták a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás vezetésével, amelynek egyik alapvető feladata éppen a Grábner által nem helyeselt búzakataszter létrehozása volt.

A búzakataszterrel három Hankóczy-írásmű foglalkozik :

1. ,,A magyar búza minősége, ára és értékesítése” (A Magyar Közgazdasági Társaság Ankétja, 1929). [16]

2. ,,A magyar búzatermelés irányelvei” (Búzanapok, 1931. Hankóczy előadása a „Negyedik búzanapon hangzott el”). [21]

3. Hankóczy Jenő—Surányi János—K. Takács Gyula: Magyar búzatermesztés átszervezése 1931—1937. (34)

Az első mű bevezetőjében Hankóczy utal arra, hogy Amerikában már jóval az első világháború előtt búzanemesítésnél a minőségjavítás volt a főcél. E törekvést teljes siker koronázta! Az óriási raktárakban a kitűnő gabonát egyforma minőségűre keverték. Végsoron a liszt feldolgozói és a fogyasztók mindig azonos terméket kaptak. Eredményeiket az amerikaiak nemcsak jeles minőségű búzáiknak köszönhették, hanem annak is, hogy területenként az adottságoknak legjobban megfelelő búzát termesztettek.

!í 30