Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Hankóczy Jenő

Nyilvánvaló, a módszer fölöttébb lassú, és a sütés eredménye sokféleképpen megítélhető'. S ami még hátrányosabb: a nemesített búzák több „generációjának” termése kellett ahhoz, hogy a vizsgálatot elvégezhessék.

Pékár Imre (1838—1923), a debreceni István malom igazgatója, módszert dolgozott ki (1867) a lisztek színének összehasonlítására. A lisztek színéből ugyanis következtetni lehet az őrlés jóságára és többé-kevésbé a kiőrlés fokára. A módszer, melyet alkotójáról pekározdsnak (lisztösszehasonlításnak) neveznek és amelyet napjainkban is szerte a világon alkalmaznak — igen egyszerű : általában fekete deszkalapocskára egymás mellé helyezik a vizsgálni

1. ábra Pékár-minta

kívánt liszteket. Majd a lisztmintákat üveglappal, vagy krómozott acéllemezzel (ún. simítóval) a deszkalapon simítják. A lesimított lisztek színének különbözősége jól látható. De még jobbá válnak a megkülönböztetés lehetőségei, ha a deszkalapra simított lisztmintákat tiszta vízbe mártjuk (1. ábra).

A pekározás egyszerű, olcsó, gyorsan végrehajtható vizsgálati módszer. Ennek köszönheti kedveltségét és elterjedését. Azonban — és ez magától értetődik — a lisztszínből nem következtethetünk a kenyér, vagy a sütemény minőségére, térfogatára, stb. A pekározás tehát a molnárt segíti munkájában, a péknek azonban nem ad felvilágosítást a tésztakészítés („vezetés)” módjára, kenyér mi nőségére, stb.

Boland az 1880-as évek körül Aleurométernek nevezett sikérvizsgálót szerkesztett. (2. ábra). A készülék igen egyszerű. Alul zárt üvegcső, melynek az oldalára beosztásokat marattak. Az előírt mennyiségű sikért kis súllyal terhelve az üvegcsőbe helyezték, majd a készüléket 250° C-ra hevítették. A sikér nyúlásából következtettek a minőségre.

503