Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Hankóczy Jenő
I . '.I 2. ábra A Boland-féle Aleurometer elképzelt formája A későbbiekben megállapították [5], hogy a módszer nem pontos. Még ugyanannál a sikérnél is —, megismételt mérések esetén — különböző eredményeket kaptak. Az utóbb ismertetett vizsgálati módszert Meyer úgy módosította, hogy a síkért nem terhelte súllyal és a kémcsövet csak 150° C-ig hevítette. A vizsgálat így sem lett megbízhatóbb, sőt az eredmények teljesen hasznavehetetleneknek bizonyultak. Liebermann Leó (1852—1926) egyetemi tanár sikérminőségmérője (3. ábra) már bonyolultabb, mint az eddigi ismertetett ,,készülékek”. A lemért síkért lyukasztott lemezgömbbe helyezték. A gömböt olaj vette körül, amelynek hőmérsékletét a vizsgálat során 170° C-ra hevítették. A művelet során keletkező gőz a síkért rugalmassága és nyújthatósága arányában kitágította. A növekvő térfogat kiszorította az olajat. A térfogat növekedését kalibrált csőben (a készüléken jobb oldalon) mérték. A műszer szerkesztője szerint minél jobb a 504 3. ábra Liebermann Leó sikérminőség mérője
