Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Pénzes István: Haggenmacher Károly

mainak sora az újat kereső és alkotó, folytonos szellemi és gyakorlati tevékenységről tanúskodik. Az egyre fejlődő malmi folyamatokban mind nagyobb és nagyobb jelentősége van a töretéssel előállított darák tisztításának. Ebben az időben szerte a világon fáradoznak a daratisztítógépek tökéletesítésén. Haggenmacher is bekapcsolódott e tevékenységbe. 1873-ban egyetemes daratisztítógépet szabadalmaztatott. A további szabadalmai arról tanúskodnak, hogy a daratisztítás kérdései szüntelenül izgatták. 1877-ben dara- és dercetisztítógépre kapott szabadalmat. A derce lényegében kb. 0,2—0,25 mm átmérőjű magbelsőrészecske. A derce héjat is tartalmaz, amelynek eltávolítása a dercetisztítás célkitűzése. Jellemző Haggenmaeher szívósságára, hogy még 1892-ben is kapott szabadalmat daratisztítógép tökéletesítésére. Ezeket a gépeket 2500 mm és még ennél nagyobb szerkezeti magasság jellemezte. A darák nagyság szerinti előosztálvozására — mint látni fogjuk — szitát épített. A kiegyensúlyozatlanság és a nagy szerkezeti magasság miatt a gép rezgett-mozgott. Főleg az utóbbi ok miatt a Haggenmacher-féle tisztítók ma már seholsem dolgoznak.

Az előbbieknél összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű Haggenmaeher síkszitája. Ez a gép forradalmasította a malmászat őrlemény-osztályozását. Éppen ezért 1887, az első síkszita szabadalom kiadásának időpontja, nevezetes dátum. A síkszita lényegesen jobb osztályozó munkát végzett, mint bármelyik előző szita. Emellett az egymásra épített keretek révén a síksziták kisebb helyen elfértek, mint az előző sziták. Akárcsak a daratisztítógépeket, a síkszitát is szüntelenül tökéletesítette feltalálója. Az első síkszitában 5 keret dolgozott egymás fölött. A keretek számát egyre növelték, Haggenmaeher még megérte, hogy 20—24 db keret dolgozott egy-egv szitaszekrényben. 1890- ben külön szabadalmat kapott a szitakeretek tisztítására. Ez az igen egyszerű és szellemes módszer napjainkig megmaradt. A szitatisztítás lényege: az osztályzott őrleménnyel együtt búzát is végigvezetnek a kereteken. A nagy fajsúlyú búza az őrleményréteg legalján közvetlenül a szitán halad és így kivagy átlöki a nyílásban akadt őrleményszemcsét. A szita hajtóművét is megállás nélkül tökéletesítették. Erre nagy szükség volt, mert az első tervek alapján épített sziták, a kiegyensúlyozatlanság következtében, nagy erőket adtak át az épületnek.

Haggenmaeher, méltatója szerint [4], műszaki tudása és találékonysága mellett egyben jóérzékű kereskedő is. Haggenmaeher Károly saját anyagi eszközeiből alapította a budapesti ,,Bethania” evangélikus árvaházat. Számos jótékonysági akcióban résztvett. Például az első világháborúban régi hazáját, Svájcot is segítette.

Denzler Haggenmaeher halálát „csendes elszenderülés”-nek nevezi. Az egyik nekrológ-író viszont azt írta: ,, . . . idegbaja annyira elkeserítette, hogy budai villájában f. hó 8-án agyonlőtte magát” [8].

474