Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Pénzes István: Haggenmacher Károly
Haggenmacher Károly, korszerű malomipari gépek feltalálója. Út a síkszitáig A szita használatának kezdetére nincs adatunk. Az embernek igen régi szerszáma, mely az őrlőkövek kiegészítője volt. Az Egyiptomban feltárt leletek szerint i. e. 2500 évvel már ismerték a kéziszitát [21. 50. p.] (az ismertetést 1. alább). Arra nincs adatunk, hogy népünk mikor kezdte használni a szitát. E kérdésnél némi tájékoztatást nyújtanak a nyelvtörténeti adatok. Az eddigi ismeretek szerint, a szitát, mint használati tárgyat, először a Zichy-család oklevele említi 1374-ben [23—24]. Ez az adat persze nem bizonyíték, hanem csupán némi tájékoztatást nyújtó támpont arra, hogy a szita ekkor már nálunk is elterjedt használati eszköz lehetett. A szita szó gyöke szi, mely a szitálásnál keletkező sziszegő hangot utánozza. Czuczor és Fogarasi szerint [2] a szógyökből szit lett, ezt az idők folyamán szító módosulat követte, végül a szó jelenlegi formája alakult ki. Ugyancsak szótörténethez tartozik az is, hogy a régi időben, Gömör megyében a szitát pitié-nek nevezték. Ha a molnár pitiére őrölt, akkor a lisztet a korpától szitával választották el [24. 260. p.]. Más adat szerint [22]: pitlire őrölni kifejezés, a finomra őrölni fogalommal egyenlő. Később — avagy más vidék változataként — az utóbbi forma rövidült: pittelni-re, ami ugyancsak annyi, mint finomra őrölni [2: T. 5.: 257. p.]. Az utóbbiakhoz hasonlóan, de nyilván gyakrabban emlegették a szitára őröl kifejezést. E művelet során is tehát csupán arra törekedtek, hogy a lisztet a korpától elválasszák. Ennek ellentéte a parasztra őrlés ( = közvetlen őrlés), azaz az őröltető a lisztet korpástul, szitálatlanul kapta meg, kivéve a vámot [2. T. 5.: 1368. p.]. Mi a különbség a régi és a mai őrlés között? Az eddig elmondottakból is megállapítható, hogy a régi őrlésnél a gabonát egyszeri felöntéssel lisztté őrölték. Az így előállított őrleményből vagy kiszitálták a lisztet, vagy nem. Persze szitálás esetén is a túlaprózódott héjból, azaz a korpából egy hányad a liszt közé jutott. A mai búzaőrlés már nem ilyen. A magvakat gondosan tisztítják, mossák és a felületre tapadt tisztátalanságot lekoptatják. Ezután közvetetten őrölnek. 30* 467
