Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Sárközi Zoltán: Kühne Ede
megszerzése és a ház felépítése nem kis anyagi áldozatba került. 1893-ban vásárolta meg Kühne a Hofherr és Schrantz cégtől a 3.659. számú telekkönyvi g betétbe bevezetett s a VI. kerület, Váczi körút 57. szám alatt levő 271rrr— négyszögöl kiterjedésű ingatlant. A vételár 80 000 forint volt. A fizetés készpénzben és váltó elfogadmányokban történt. A vételár előteremtése érdekében a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől 100 000 forint kölcsönt vett fel, melyet 25 éven át 50 egyenlő félévi részletben volt köteles visszafizetni. A tartozást a telken 1894-ben felépülő házra rátáblázták [76J. Ugyancsak igénybe vette a beruházások érdekében feleségének, Winter Annának az Osztrák- Magyar Bank budapesti fiókintézete által letétként kezelt 31 100 forint összegű örökségét. Az adóslevél ellenében kölcsön vett pénzért felajánlotta a zálogjog bekebelezését a Váci úton levő ingatlanaira [77]. A budapesti ház felépítését, s a vállalat terjeszkedését a megnövekedett pénzforgalom s az egyre jelentősebb profitok tették lehetővé, melyek 1870 után szemmel láthatóan megemelkedtek. A vállalkozás korabeli pénztárkönyvei [78] arról tanúskodnak, hogy az 1869. és 1870. éveket leszámítva a pénzforgalom ugrásszerűen emelkedett. Az 1869. évvel ugyanis pénzkrízis vette kezdetét nálunk, mely az éles belföldi verseny, az 1871-el kezdődő rossz terméseredmények, az angol gyárak versenye és hitelnyújtásai miatt, majd az 1873-ban kezdődő periodikus kapitalista túltermelési válság következtében igen érzékenyen érintette a mezőgazdasági gépgyárakat [79]. A Kühne-gyár az egész válságot aránylag könnyen vészelte át. Sem munkáselbocsátásról, sem munkabércsökkentésről nincs adatunk. Ami pedig a Kühne Ede által évente felvett pénzeket illeti, a pénztárkönyvek és az 1872-ben kezdődő Personen-Conto (Személyi számla) alapján a következőket mondhatjuk: 1870- ben kapott 3446 Ft 83 kr-t 1871- ben kapott 3440 Ft 83 kr-t 1872- ben kapott 3936 Ft — t 1873- ban kapott 5329 Ft 20 kr-t 1874- ben kapott 6367 Ft 75 kr-t Öt év alatt összesen mintegy 22 519 Ft 78 kr-t f 80]. Ennek az összegnek a zöme különféle háztartási célokat szolgált. Csakhogy, míg a vállalat kezdeti idejében elég volt a Kühne-család számára havi 60 forint is, most 200—300 forint körül mozgott a magánkiadások összege. Az életszínvonal ilyen nagyarányú megemelése mellett a Bécsbe és Pestre való sűrű utazgatások, a különböző helyeken megrendezett kiállításokon való részvétel költségei, ruhacsináltatások, olykor-olykor pedig különféle bankügyletek emésztettek fel jelentős összegeket. 1874-től a könyvelés tovább tökéletesedett. Megteremtették a bevételek és kiadások egyenlegét, majd a maradék pénzt átvitték egy Saldo néven futó nyereség számlára [81]. 1875-ben a vállalat tiszta vagyona 91 275 Ft 66 kr a tartozása 76 486 Ft 66 kr 436