Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Sárközi Zoltán: Kühne Ede
tokkal még nem kellett megküzdenie, tulajdonképpen teljesen reá hárult a vállalkozás technikai fejlesztése. Tevékenysége nagyon rövid idő alatt szélesebb körökben is ismertté tette nevét. Rövidesen levelező tagja lett a Cs. és K. Mezőgazdasági Társaságnak (K. K. Landwirtschaftliche Gesellschaft für Österreich) [19]. Maga írja ez idő tájt, hogy mint iparost jól ismerik már egész Ausztriában [20]. 1865-ben a cég Pesten első rendű érmet, majd ugyanitt és ugyanez évben érmet és oklevelet, 1866-ban pedig Bécsben előbb 40 aranyat, majd sorvetőgépekért 10 aranyat, mint első díjat, végül nagy ezüst érmet nyert [21]. Nem kétséges, hogy a vállalkozás ekezdeti sikereinek okát elsősorban Kühne Ede tevékenységében kell keresnünk, aki szorgalmával és szakképzettségével minden elismerésre rászolgált. Az irodalom Kühne találmányának tartja a mosoni rostát is (2. ábra) [22]. Egész bizonyossággal nem tudunk választ adni arra a kérdésre, hogy ez az állítás valóban igaz-e ? Tény azonban, hogy a mosoni rosta is a Kühne—Ludwig korszak idején tűnt fel. Ara 8 rostával 50 forint volt. 1869. decemberéig kb. 1000 darab került belőle eladásra [23]. Ki más alakíthatta azonban ki a régebben is gyártott amerikai morzsolok esetleges felhasználásával. ha nem éppen Kühne Ede ? 2. ábra „Mosoni rosta" 425
