Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Terplán Zénó: Dr. Vidéky Emil

1928-ban a YDI meghívására Frankfurt a M.-ben tartott előadást a fogaskerekek időszerű kérdéseiről.

1930-1 an megpályázta a BME III. Gépszerkezettani Tanszékét, amelyre azonban Pattantyús Á. Gézát nevezték ki.

1933-ban teszi közzé ..The rationalisation of gear cutting” című nagyjelentőségű dolgozatát, amelyben először ismerteti fogazási rendszerét, a Hungáriafogazást [37].

1935-ben nyugalomba vonul a Fővárosi Iparrajziskolától.

1952-ben a Tudományos Minősítő Bizottság tudományos munkájának elismeréseként ,,a műszaki tudományok doktora” tudományos fokozattal tüntette ki.

1951-b en a hazai fogaskerék-szakemb erek első konferenciájába Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlésén, amelyen Veres Imre professzor bevezető előadásához hozzászólók (Bctka Imre, Haag Dezső, Jurek Aurél, Jurek Jenő, Szeniczei Lajos és Varga József) tulajdonképpen önálló előadásokat tartottak, Vidéky Emil is nagysikerű előadást tartott ,,A súrlódás analízise fogaskerék szempontjából” címen [46].

Életének utolsó évtizedében szakcikkek írásával foglalkozott. 1957 őszén opponensként részt vett Szeniczei Lajos ..Kúpkerékhajtások szilárdsági méretezése” című doktori értekezésének védésén.

Felesége: Xaeff Johanna.

Gyermekei: V. Ágnes, férjezett dr. Szendeffy Istvánná és V. Brigitta festőművész.

Dr. "\ idéky Emi] professzor alkotásainak rövid méltatása

Vajda Pál ,,Xagy magyar feltalálók” lexikonában a következőképpen foglalja össze munkásságát: ,,V idéky Emil gé| észmérnök a fogaskerékszámítás és gyártás egyik jelentős úttörője. A század elején a fogkapcsolás kinematikáját vizsgálva felderítette az alámetszés — tulkapcsolás — jelenségét és megszüntetésének módját. Ezzel kapcsolatosan a fogak felszíni igénybevételét is kivizsgálva elsőként alkalmazta a Hertz-egyenleteket, és hangsúlyozva a kis modulus és a nagy fogszám előnyét, a fogazás számításának a vcnalnycmást tette alapjává, amit azután az egész világén átvettek. * Jogosan nevezte tehát Max Maag, a fogaskerékgyártás egyik legnagyobb szaktekintélye Vidékyerre vonatkozó értekezését a korszerű fogaskercktenezés iránytadó alapeliének. A generáló eljárások

* Szerző megjegyzése „. . . a fegazás számításának a vonalnycmást tette alapjává, amit azután az egész világon átvettek” helyett szabatcsabb a következő elismerés: Vidékj' volt az első, aki 1908-ban [1] az evclvens fcgfelületek érintkezésénél fellépő nyemófeszültség (felületi nyomás) kiszámítására a Hertz-egyenleteket alkalmazta és a feszültség változását a kapcsolóvonal mentén felrajzolta. Ez a fogaskerékhajtás mai széles körű használhatósága szempontjából korszakalkotó kezdeményezés volt.

383