Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Terplán Zénó: Dr. Vidéky Emil
összehasonlító vizsgálatainál (1913) Vidéky kimutatta, hogy a csigamaró önműködően bizonyos mértékű igen előnyös fej éltompítást létesít. 1922-ben egy, a tudományban teljesen elhanyagolt kérdéssel, az anyag homogenitási fokának fogalmával, számszerű mértékével, valamint fotocellás mérésmódjának lehetőségével foglalkozik. 1927-ben egy teljesen új fogazás számítási rendszert dolgozott ki, bevezette a később involut függvénynek elnevezett új szögfüggvényt, és kidolgozta annak táblázatát. Az involut függvény alapján való számítás azután néhány éven belül mindenfelé elterjedt. * Újabb munkáiban a folyadéksúrlódás megvalósíthatóságának előfeltételeit tárgyalja, amelynek jelentőségét a kutatók ezideig nem ismerték fel” (10). E néhány soros, lexikonszerű összeállítás — amely még Vidéky életében jelent meg — tömören jellemzi munkásságának legjelentősebb érdemeit. A következőkben ezekre olvasható néhány kiegészítés. Mint a budapesti Műegyetem Gépszerkezettani Tanszékének tagja, hivatalból kezdett a gépelemek méretezésével foglalkozni. Már mint fiatal mérnök, műszaki tanácsadó a budapesti Tejgazdasági Gépgyárban (Bachman és Társa) és így tanulmányutat tehetett a svédországi „Fortuna” tejszeparátorgyárban, ahol egy nagysebességű tengely gyors szerkesztésmódját azonnal elfogadják és alkalmazzák. Cserháti Jenő professzor 1907-ben megbízta, vizsgálja meg, hogy a miskolci és a pozsonyi villamosok nagyfordulatszámú fogaskerekei miért mennek oly rohamosan tönkre. Már az egyetemi hallgatók rajztermi gyakorlatainak vezetése során rájött az evolvens-geometria akkor még ismeretlen olyan törvényszerűségeire, amelyek a századforduló után megjelent ún. Pfauter-gépekkel generált fogaskerekek gyártásához nagyon fontosak lettek. Másrészt felhasználva az alámetszés elkerülésére kidolgozott módszerét, sikerült a villamosok hajtóműveiben a fogaskerekek élettartamát messzemenően növelni [60]. A fogaskerekek tönkremenésének azonban az alámetszés (az ún. előállítási interferencia) csak az egyik cka volt. A megvizsgált fogak felszíni viszonyai a felületi feszültség vizsgálatát iniciálták. E kérdésben Vidékynek — saját elbeszélése szerint — munkatársa, Kármán Tódor, akkor tanársegéd (később Németországban, majd az USA-ban dolgozó világhírű professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora) adott tanácsot, amikor felhívta figyelmét a berlini R. Stribeck professzornak arra a módszerére, hogy a golyóscsapágyak felületi feszültségeinek vizsgálatához H. Hertz egyenleteit használta fel. Vidéky * Szerző megjegyzése: Mivel az új fogazási számítási rendszer csak 1933-ban jelent meg [37] és az 1927-es évszám idézése Vidéky önéletrajzából való, a később involut függvénynek elnevezett új szögfüggvény és annak táblázata sajnos nem fűzhető egyértelműen Vidéky nevéhez. M. Maag 1926. évi előadása [25] már involut függvényt alkalmaz és Buckingham ..Spur gears” e. könyve 1928-ban ugyancsak involut függvényről szól, sőt közli a táblázatot is. Tény viszont az is, hogy M. Maag és Vidéky szoros kapcsolatban állt egymással, s előfordulhatott az is, hogy az involut függvény Vidéky Maag-gyárbeli szakértői tevékenységének volt terméke, amely azonban ma már nehezen bizonyítható. 384
