Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)

Terplán Zénó: Dr. Vidéky Emil

vezéréig, majd Herrmann Miksa kinevezése után, annak hosszú betegszabadsága alatt helyettes tanárként működött.

1913-ban egyetemi magántanár „A fogaskerekek és gördülő csapágyazatok” tárgykörből. Később c. rk. egyetemi tanári címet kapott. A megüresedett „Gép Temek” Tanszékének vezetésére ő is pályázott. Mivel a Műegyetem Herrmann Miksa Selmecbányái főiskolai tanárt hívta meg, lúd?pesti pályázata alapján dr. Vidéky Emilt viszont a selmecl ányai Bányászati és Erdészeti Főiskolára hívták meg tanárnak, üt azonban ugyanakkor Budapesten a Fővárosi Iparrajziskolához is meghívták igazgatóhelyettesnek, s ezért családi körülményeit és képzőmül észeti hajirmát is figyelembe ^éve, Budrpcsten maradt. Hosszú műegyetemi pályafutása alatt sok kiváló tanítvány tőle sajátította el a gépészeti tudományok egyik alapismeretét. Ezek közül mindig szeretettel gondolt vissza Kármán Tódorra (később Németországban, majd az USA-ban működött világhírű professzor), Tettamanti Jenőre (selmecl ányai, majd soproni professzor), Pallantyús A. Gézára (először éppen az ő utóda az adjunktusi állásban, majd a Műegyetem kiváló professzora), Verelély Lászlóra (később ugyancsak kiváló professzor a Műegyetem „Villamosművek” Tanszékén) és Vámossy Károlyra (aki a Ganz Vagon és Gépgyár igazgatója és a Műegyetem meghívott előadója lett.)

Az első világháborúban katona, 1919-ben került haza angol fogságból. *

1919 — 1923 között „Gépipari áb rázoló mértan” címen összeállított könyve elsősorban a munkásoktatás fejlesztését szolgálta’[18].

1922-től haláláig a svéd SKF gördülőcsapágygyár műszaki tanácsadója.

1924-b en az „Internationaler Strassenbahn und Kleinbahn Verein” kongreszszusán oly sikeres előadást tartott a gördülőcsapágyak időszerű kérdéseiről, hogy nagy svéd kitüntetésben részesült [21].**

1924-ben német nyelven teszi közzé a szerkezeti anyagok homogenitási fokának fogalmával, számértékével, valamint fotocellás mérési lehetőségével foglalkozó tanulmányát [20].

1926-tól meghívott előadó a Közgazdasági Egyetemen, ahol néhány éven át a „Műszaki enciklopédia” címen tartott előadásokat.

1926-ban jelent meg a VDI Maschinenbau-ban a Bach-féle fogaskerék-méretezésről írt kritikája [24].

1928-tól a svájci Maag Zahnräder A. G„ továbbá a magyar Ganz Vagon és Gépgyár műszaki tanácsadója.

* Háborús naplóját, mely érdekes kortörténeti tükör, sajátkezű színes-ceruzarajzaival illusztrálva írta meg kb. két és fél szerzői ív terjedelemben ,,A kelő held és a törökök ötágú csillagának ezüstfényárja varázsának lenyűgöző hatása alatt 1915-től 1919-ig átélte és megírta dr. Ing. Vidéky Emil műegy. m. tan.” címen. (A szakmai szerkesztő megjegyzése).

* * Vidékynek nagy tekintélye volt a nemzetközi kongresszusokon. A Homburg v. d. Höhe városában tartott Internationaler Strassenbahn- und Kleinbahn—Verein II. nemzetközi kongresszusán az ő előadása után a következő előadó — arra való hivatkozással, hogy dr. Vidéky a felmerült kérdéseket teljesen tisztázta — lemondta előadását. L. Jahrbuch des Internationaler Strassenbahn- und Kleinbahn Vereins 1924. Wien. (A szakmai szerkesztő megjegyzése).

382