Szőke Béla (szerk.): Műszaki nagyjaink 1. Az áramlástan művelői, a kalorikus gépek, a gazdasági és szerszámgépgyártás fejlesztői sorából (Budapest, 1983)
Károlyi Zsigmond és László György: Segner János András
ci olajos magvakat zúzzák szét, ezenkívül volt egy sajtoló és egy lazító-zúzó is a malomban. Utóbbit nem használták folyamatosan. Állandó üzemben csak a nyolc zúzó volt, amelyeket egy vízszintes bütykös tengely emelt. A hidraulikus gép tengelyére egy kis hajtóművet szereltek, a bütykös tengelyre pedig egy fogazott tárcsát. Az áttétel 1 : 4 volt, a hidraulikus gépnek percenkénti fordulata 34 volt, és ennek megfelelően bütyköstengely 8,5-t fordult. A működtetéshez kb. 70 liter vízre volt szükség másodpercenként. Érdekességként meg kell még említeni, hogy a géppel kapcsolatos kísérletek és mérések során Segner volt az első, aki az 1732-ben ismeretetett Pitot-csővel áramlási sebességméréseket végzett. Paler, Segner kortársa és pártfogója nagyra becsülte Segner hidraulikus gépét. A berlini Akadémián 1750-ben tartotta Euler első ismertetését a Segnerkerékről (9). Másodszor 1752-ben emlékezett meg ugyanott a gépről, és ekkor a következőket mondta: ,,Ezt a gépet a szokásos gépekkel hasonlítottam össze, hogy kimutathassam nagy előnyeit, melyek azt képessé teszik arra, hogy a többieket megelőzze. Ugyanis azonos folyadékmennyiség és csúcsmagasság alkalmazásánál Segner gépének effektusa a legjobb másfajta gép effektusának négyszerese” (10). Euler rajzban is közölte Segner hidraulikus gépét (5. és 6. ábra). Az eredeti ábra léptékhelyes volt és Euler Segnertől személyesen kapta meg gépeinek méreteit. ő. ábra Segner hidraulikus gépe Euler ábrája szerint 6. ábra A Segner-kerék Euler ábrája szerint 27
